Perényi Roland:A bűn nyomában.A budapesti bűnözés társadalomtörténete 1896-1914

 Perényi Roland könyve egy doktori disszertáció kibővített és szerkesztett változata.Kitűnően skerült, azt kívánom: a jövőben mind több doktroandusz, kutató vállaljon fel a bűnözés történetével kapcsolatos tematikákat. A bűn nyomábyn. A budapesti bűnözés társadalomtörténete 1896-1914 című könyv megkísérli feltárni a korszak bűnözéséval kapcsolatos összefüggéseket, nemcsak társadalomtudományi, de kriminalisztikai vonatkozásban is. Az alábbi, a könyv színvonalához méltatlanul rövid könyvajánlóban kiemelek néhány szempontot, összefüggést, hogy ezzel keltsem fel a Tisztelt Olvasó érdeklődését a mű iránt. Amelyhez elsősorban nagyobb ( újabban " alternaítív"-nak nevezett könyvesbltokban, jogi szakkönyvtárakban illetve nemzeti könyvtárban lehet hozzájutni. 

A könyv első tételmondata meghatározza nemcsak ennek a könyvnek a paradigmáját, hanem a bűnözés kutatásának egész jelenlegi irányát is. Egyrészt bűnözés mindg van, másrészt a kriminalitás jegyeinek számbavételénél mindig meghatározó az adott történelmi időszak illetve szociológiai közeg is ( megjegyezzük:nem véletlen, hogy pont egy német szociológus, a legendássá nőtt Émile Durkheim foglalkozott először a bűnözés társadalmi összetevőivel.). Az is igaz, hogy egy adott társadalomban mindig az elitek szabják meg a normákat, így azt s, hogy mi bűn és mi nem az. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívü hagyni, hogy éppen a bűnözés vonatkozásában, az egyes tettek bűntetté nyilvánításában az elitek igyekeznek megfelelni a vélt vagy valós társadalmi elvárásoknak, hiszen demokrácia van, mindig leszne választások...Megtudjuk, hogy Európában az 1960-as évektől vált tudományba befogadttá és intézményesültté a bűnözésnek, mint történeti jelenségnek kutatása- Magyarországon ezzel még egy kicsit várni kellett. Perényi megemlíti a nagy történész, Eriic Hobsbawm teóriáját a " társadalmi banditáról", aki falun született, a gazdagoktól rabolt, és a zsákmány egy részét a nincsteleneknek adta ( Megjegyzem: lehetséges, hogy az angol történelem hemzseg az efféle figuráktól, a Kárpát-medence betyárai azonban     nem éppen önzelten szívükkről és adakozókedvükről voltak ismertek. A 19.század végére legendássá lett Rózsa  Sándor és társai nem sookat adakoztak. Az önzetlen rabló, véleményem szerint, romantikus mítosz.). Megismerjük Dirk Blasius elméletét arról, hogy a bűnözés növekedése köthető a modernizációhoz ( legalábbis Pooroszország vonatkozásában). És ami a legfontosabb:a 19.században megszületett a " bűnöző osztályokról" szóló teória:a nagyvárosi lét kitermeli magából a tipikus bűnözőt, aki ( ezt a szót Perényi nem használja) voltaképpen a lumpen. Ma már ennél összetettebben látjuk a kérdést:kétségtelenül volt a városi munkásság sorai között egy bűnnöző réteg, azonban a városi bűnözés egyáltan nem csak hozzájuk köthető. 
Nagyon érdekes Nobert Elias teóriája, melyet a magyar Vörös Károly is átvett. Eszerint a modern társadalomban, az urbanizáció előrehaladásával csökennekk az erőszakos bűntettek és nő az intellektuálisabb bűncselekmények száma. Ezt a tételt, legalábbis Budapest vonatkozásában, Perényi Roland meggyőzően cáfolja. Amúgy egyáltalán nincs könnyű dolga annak, aki a bűnözés 19.századi történetét kutatja. Hiányosak a rendőri feljegyzések, sokszor még abban sincs egyetértés, mi is számít bűncselekménynek. Az egyes nyilvántartások más-más szempontok alapján lajstromozták a bűnelkövetőket és a bbűncselekményeket. 
Az viszont örvendetes, hogy milyen szépen és gyorsan fejlődött az adott időszakban a magyar kriminalisztika. Ez, többek között, abban is megnyilvánult, hogy néhány év alatt eliminálták a dilettás, de rendkívül népszerű olasz, Lombroso nézeteit, miszerint a bűnzői alkat fizikailag is megnyilvánul, pl. koponyaformában vagy pl. a lábujjak közötti széles résekben. A magyar kriminalisták kimutatták, hogy rendkívül éles a környezeti tényezők szerepe. Találkozunk olyan esetleírásokkal, melyben a bűnöző külsőleg egyáltalán nem " bűnöző alkat". Ezek közül a legmulatságosabb az, mikor egy betörő rendszeresen öltönyben, csokornyakkendőben járt betörni. 

Kiknek is ajánlom ezt a könyvet? Törénészeknek mindenképpen, mert sokat megtudhat belőle a 19-20.századi magyar társadalomról. Aztán természetesen társadalomtudósoknak, jogászoknak, rendőröknek, kriminalistáknak sem árt elolvasni  A bűn nyomában című  könyvet. Kitűnő mű, várjuk a folytatást!

Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány-l'Harmattan, 2012..