Theodor Béza:Kálvin János élete

 Theodor Béza Kálvin János utóda, a második nemzedék vezéralakja volt,így hát nincs autentikusabb személy,aki Ķálvin életéről könyvet írhatna. Milyennek is mutatja be szeretett mesterét az életrajzíró?

A legfontosabb,amit Béza kiemel,az istenfélelem,vagy ahogy ő nevezi: kegyesség. Ez nem is volna meglepő egy egyházalapító férfiútól,ám Béza pontosan azért hangsúlyozza ezt,hogy ellensúlyozza a Kálvin hataloméhségéről már abban az időben is keringő pletykákat. Kálvin nem szereti a hatalmat,ha a genfi polgárokkal összeütközésbe kerül,az mindig utóbbiak hibája,mert eluralkodott rajtuk a pártoskodás,és nehezen tudnak szabadulni a pápista befolyástól.

Ellenfeleivel,a teológiailag más nézeten levőkkel Kálvin János kettős mércét alkalmazott. A hamis hitet valló teológusok ellen kíméletlenül fellépett,a hétköznapi ember tévelygéseit viszont elnézte. Szervét Mihályt Béza gonosz,kártékony és gyáva embernek mutatja be,de feltűnően keveset szól a két egyházfi konfliktusáról. 

Feltűnő,milyen sok kifejezetten teológiai irányú támadás érte Kálvint és az általa kidolgozott keresztény hitrendszert. Ariánus,unitárius,pápista,lutheránus,szinte minden,sokszor ma már nem is ismert irányzat képviselői részéről érkezett támadás. Béza nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem,hogy rámutasson a támadók emberi gyengeségeire,például a hitbéli köpönyegforgatásra. 

A mű talan legmegindítóbb része az utolsó 10-15 oldal. Béza részletesen leírja Kálvin sokféle betegségét,fizikai gyengülését és halálát. Részletesen közli a nagy reformátor végrendeletét is. Kiemeli,hogy Genf első embere nem volt gazdag,kifejezetten szerényen élt,300 tallér hagyaték maradt utána. Az életrajz szerint Kálvint a genfi polgárok nagyon megsiratták-tehát nem igaz,hogy elfeledve és elhagyatva halt meg. 

Nagyon hiányolhatjuk a kálvini eszmerendszer legalább vázlatos kifejtését. Béza ezt úgy veszi,hogy mindenki által ismert. Ne feledjük:a könyvet a 16.században írták. De a magyar kiadásban hivatkozásként ott vannak a főbb művek. 

Béza tehát megírta Kálvinnak,a 16.századi európai történelem egyik legmeghatározóbb alakjának apoteózisát. Ezzel együtt a könyvet minden történésznek és teológusnak ajánljuk,mivel nagyon fontos forrásmunka a keresztény egyház,azon belül is a reformáció történetéhez.

Kálvin Kiadó,Budapest,2017.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása