Bejegyzések

Szomory Dezső címkéjű bejegyzések megjelenítése

Szomory Dezső:Elbukottak. Hat novella

Szomory Dezső nem kifejezetten jó novellista. Ebben a műfajban nem érvényesül olyan jól a kitűnő Szerző szavakkal való játékkészsége, nem tűnik ki annyira a magyar nyelv iránti szeretete. A szecessziós túlburjánzással díszített Szomory-nyelv redukálódik, így az Olvasó számára marad a történet, meg a mögötte rejlő lélektani ábrázolás, ebben viszont, valljuk be őszintén, a Nyugat élvonala jobb volt. Az Elbukottak mégis jó könyv, ajánljuk minden olvasni szerető kultúrembernek. Nagyon mélyen világít. Nem feltérképez embereket, hanem a nyelv-reflektorral tűélesen az arcukba, a szívükbe világít. Még a rosszindulat is szánnivaló gyengeségnek tűnik fel. Szinte játékká válnak az emberi kapcsolatok. A kötet nyitó darabja, a Nyomorúság, voltaképpen nem novella, hanem kisregény. Önéletrajzi elemeket is tartalmaz. Egy megesett lány megpróbálja csecsemőjét elpusztítani, de az túléli, felnő, az újságírói hivatást választja, szerelmes lesz egy színésznőbe, de kiderül,hogy a csecsemőkori beavatkozás

Szomory Dezső:Levelek egy barátnőmhöz

Az ember úgy kezdi, hogy nevet. Neveti Szomory Dezső sajátságos nyelvhasználatát, a szecessziós túlburjánzást, a kultúrába való önfeledt szerelmet, felmagasztalást. Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz című könyve semmihez sem hasonlít, amit eddig olvastam. Sőt, Szomory Dezső sem hasonlít senkihez sem, akit eddig olvastam. Elképesztően művelt. Mindent megtesz, hogy ezt a világ tudomására hozza. Ő nem műveli az irodalmat, ő maga az irodalom. Ebben él, versekben és filozófiákban, megnemesített fiatalkori szerelmekben. Őt teljes egészében átjárta a kultúra. Behatolt a szellemébe, hogy ott valami irodalom-félét hozzon létre, valami írottat, amit talán az Olvasók egy része is ért, vagy legalábbis próbál érteni. Nem árt hozzá tudni németül és franciául. Mi a műfaja a Levelek egy barátnőmhöz c.alkotásnak? Hát, alkotás. Szívből fakadó,bennsőből táplálkozó levélregény, önvallomás, önéletrajz, de nem fizikai, mert a külső élet sosem érdekes Szomory számára, csak a belső, lelki-szellemi.

Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk

Olvasni pedig tudni kell. Cserna-Szabó András pedig tud olvasni. Olvas Jókait éppúgy, mint Bukowskit, Akunyint éppúgy, mint Oscar Wilde-ot. A mérgezett hajtűk című könyv voltaképpen lazán szerkesztett világirodalmi kalauz, talán az ókor kivételével az összes ismert szerző megtalálható benne. Műfaját tekintve szubjektív olvasónapló, esszé, és szépirodalom lenyűgöző elegye. Finom, mint a langyosan tálalt francia sajt. Csak nem olyan selymes. És ezzel el is intézhetnénk Cserna-Szabó mesterművét, no ,meg egy mondattal, hogy minden irodalomkedvelőnek ajánljuk, ha...Ha nem éreznénk bizonyos fejezeteken azt, hogy ez a pali, ez a Cserna-Szabó, ez bizony Író. Olyan, mint akikről beszél. Merthogy nem tudós módjára analizál, hanem " átfuttat", zsigerivé tesz, ahogy Latinovits mondta a vers kapcsán: a verset " felérezni" kell. Ezt teszi Cserna-Szabó András. Felérez. Így aztán valóra válik a posztmodernek által csak óhajtott egység, szerző és olvasó találkozása, párbeszéde.