Könyvekről mindenkinek

 Grendel Lajos (1948-2018) a 20-21.századi magyar irodalom kimagasló képviselője volt.A hajdanvolt Csehszlovákiában illetve, a rendszerváltás után,Szlovákiában élt, az ottani magyar kisebbség mindennapjai is megjelennek novelláiban, regényeiben. Összegyűjtött elbeszélések című posztumusz könyve több, mint négy évtized rövidprózai teljesítményét foglalja magában, éppen ezért nagyon nehéz egyetlen stílusba besorolni, egyetlen " dobozba" belehelyezni a kötetben olvasható, kitűnő műveket. Ezen könyvajánló nem is vállalkozik erre. Inkább a könyvismertetésnek azon formáját választottam, hogy kiemeltem ebből a rendkívül tarka, mégis egységesnek, üdének ható termésből néhány darabot, ezekről szeretnék néhány méltatlanul rövid megjegyzést írni.  Tantörténet.Tizenhárom éves, elemi iskolás diákok közegében zajlik a cselekmény. Új fiú érkezik az osztályba, Sipos, akiről kiderül, hogy családjával Amerikából tért haza. Vállig érő zsíros hajjal jár suliba, amit az 1960-as évek Csehszlovákiá

 Kende Péternek,Európa egyik legismertebb szocciológusának és politikatudósának esszéiből, cikkeiből olvashatunk kitűnő válogatást az életműsorozatna ebben a kötetében. Persze, a művek olvasásakor és értéklésekor számításba kell venni két tényezőt: az egyik az, hogy zömük francia olvasóközönségnek íródott, ezért akadnak a szövegekben számunkra triviálisnak tűnő megállapítások is. A másik az, hogy több esszé akor íródott, aimokr az események éppen zajlottak (pl. véget ért a hidegháború), így aztán az érdemdús Szrzőnek nem lehetett meg az a történeti perspektívája, ami nekünk, 21.századi Olvasóknak már megvan.  sokat gondolkodtam azon, milyen könyvajánlót írjak erről a könyvről. Mivel rengeteg adatról, információról van szó, néhány észrevételt fűznék inkább a szövegekhez, ebbből aztán a Kedves látogató is megtudja, miféle témákról írt ezen könyvében Kende Péter.  1. Szeretném kiemelni az eszék közérthető nyelvezetét. Kende Péter általában mellőzi a politikatudományi szakzsargont, ahol vi

Nagyon kiváló cím! Lehet horror, vagy állatmese. Egyik sem. Duba Gyula a csehszlovákiai majd a -kommunizmus bukása után- a szlovákiai magyar irodalom egyik kimagasló alakja. Novelláiban, regényeiben éppúgy jelen van a paraszti múlt, a felvidéki magyar falvak mindennapjainak bemutatása, mint a humor, az irónia, a szocialistából kapitalizálódó társadalom groteszk rajza. A macska nem fél az üvegtől című regénye ( egyes kritikusok szerint: kisregénye), azonban kissé kilóg az életmű egészéből, mivel inkább pszichológia témájú, semmint társadalomábrázoló- persze, a kettő egymás nélkül nem működik. A regény fő témája egy férfi és egy nő kapcsolata, az ún. modern házasság, modern család, és a tradicionális szemlélet ellentéte. Kiváló olvasmány, nagyon szép magyar nyelven írva. A karakterábrázolás pedig lenyűgöző. Hol juthatunk hozzá ehhez a könyvhöz? Hát, mivel 1985-ben jelent meg az akkori Csehszlovákiában, elég nehéz muzsika lesz, de nagyobb antikváriumokban még fellelhető. Érdemes prób

Grendel Lajos mára az egyik legjobb magyar íróvá érett, szlovákiai és összmagyar íróvá. Sajnos, 2018.decembere óta nincs közöttünk. Persze, a kiemelkedő pályafutás lehetősége már 1985-ben fennforgott, amikor is, még az átkosban, csehszlovák-magyar koprodukcióban, megjelent az Áttételek című könyv, és az Olvasók azt találgatták, vajon ez egy rákos beteg ember gyógyulásáról ,vagy egy rákos beteg ember haláláról szól, esetleg kirándulás valami értelmiségi környezetbe, ahol is egyik baj jön a másik után, és ezáltal az átlagembernek, aki amúgy mindig remek diagnoszta, eszébe jut az áttétel szó. Áttét, áttétel, áttételesen. Ritkán használt, de azért súlyos jelentéstartalmú szavak. Polgári közegbe csak hellyel-közzel valók. Mindenki, aki konvencionális történetre hangolta magát, meg lehetett lepve. Az Áttételek ugyanis a múltról szól, magáról a történelemről. Ahol is háborúk döntenek romba városokat, emlékek siklanak ki-be a szívekben, és mindig valamit visszavárunk. Megölik Hédi nénit,

Az igazán nagy írók nyelvet teremtenek. Nem elégszenek meg a már meglévővel, hanem szavakat, kifejezéseket alkotnak, ha kell, archaizálnak, ha kell modernizálnak. Sarusi Mihály nagy író. Témája tetőtől talpig átjárja. Része lesz annak, amiről ír. Nem kívülről lát valamit, és reflektál rá: kiemeli a valóság fontos szeleteit, tájait, nyelvi eszközeit, történelmi múltját, és mindenekelőtt: alakjait. A Szentföld, Sarusi Mihály értelmezésében, nem más, mint a magyar haza. Mert mindenkinek a hazája szent. Elkülönített, felmagasztosult. Hogy a magyar köznyelvben Szentföldön egész mást értünk? Ez legyen az Olvasó gondja:mi szentebb? A bibliai szentség, vagy a történelmi-etnikai szentség? Sarusi Mihály eléri- legalábbis nálam- hogy könyve folyamatos kérdés-válaszadás, folyamatos párbeszéd legyen. Beszélgetünk magyarságtudatról, történelemről, dunamenti szomszádságról, hűségről, generációs ellentétekről. Mindez semmiféle gyötrelemmel nem jár. Sarusi Mihály tolla fegyver, de olyan fegyver, mel

Az Irodalmi Szemle című folyóirat Szlovákiában jelenik meg, és bármily meglepőnek tűnhet, megjelenését a szlovák kormány is támogatja.Ennyit a környező országok magyarellenességéről.. A körülmények ellenére ( vagy épp ezért), rendkívül színvonalas versek, novellák, tanulmányok olvashatók a lapban. A 2016.novemberi szám alcíme: Forradalom.Nem kell megijedni, nem a manapság divatos eszmeáramlatok propagálásáról van szó, hanem a történelem nagy forradalmairól, ezeknek a művészetekre kifejtett hatásáról. A magyar nép legnagyobb forradalmáról, 1956-ról, Reichert Gábor írása szól. Déry Tibor manapság nem számít a legtrendibb magyar írók közé, de történeti perspektívában az ő jelentősége hatalmas. A huszadik század egyik legnagyobb hatású magyar alkotójáról van szó. Lehet-e még Tar Sándor író ügynökmúltjáról újat mondani? Lehet, amint azt Deczki Sarolta írása bizonyítja. Charles Bukowski a kortárs világirodalom talán legmegosztóbb költője. Verseit lehet szeretni, lesajnálni, vagy éppen