Bejegyzések

Sztálin címkéjű bejegyzések megjelenítése

Papp Márió:Így sakkoztak ők

Van a sakkozásnak valamiféle állandó kisebbségi érzése azzal kapcsolatban, hogy nehezen tudja önmagát beilleszteni az általános emberi kultúrába. A magas szintű sakknak ugyanis már a megértéséhez speciális nyelv- vagy,ha úgy tetszik, kód- szükségeltetik. A sakk- készséget az emberfia nem öszötönösen szerzi meg, mint mondjuk a zenét vagy a képzőművészetet, filmet. Éppen ezért kevesen értik a jó sakkot, s valljuk be: sokan akadnak bolygónk minden táján, akik kissé le is nézik azokat az embereket, akik erre a szép sportra- művészetre-játékra "pazarolják" az elméjüket.  Papp Márió: Így sakkoztak ők ( alcím:Híres emberek, játszmák, szenvedélyek) című könyve segíthet abban, hogy a világ nem-sakkozó része is megértse: nem valamiféle passzív szellemi időtöltésről van szó, melyet egyetemről kihullott emberek űznek. Merthogy- mint kiderül a könyvből- a világ művészeinek, tudósainak, politikusainak jelentős része bizony mélységes mély híve volt ennek a nemes játéknak.  Sakkozott Chopin,

Martin Amis:Találkozások Háza

 Martin Amis (1949-2023) a kortárs brit irodalom egyik legnagyobb és legismertebb alkotója, idén távozott közülünk. Írásaiban a szatirikus,brit humorral elegyített irónia éppúgy teret kap, mint a lélektani realizmus. Amis írásai reflektálnak korunk problémáira: az elidegenedettségre, a történelmi sebek hordozására, a cél nélküli hedonizmusra, a sikerhajhászásra. Találkozások Háza című regénye- báűr történellmi időhöz és korhoz ötött a cselekmény- bátor tiltakozás minden kor és hely minden diktatúrája ellen, az emberi szabadságért, a boldogsághoz való jogért,egy szabad, elnyomástól mentes, demokratikus társadalomért, világért. Az alábbi könyvajánlóban egy méltatlanul rövid spoilert közlök erről a nagyszerű könyvről- amit, véleményem szerint, mindenkinek el kellene olvasnia.  A történet a sztálini Szovjetunióban játszódik. A nagy zsarnok diktatúrája tombol, a titkosrendőrség hatalmacsúcspontján van, minden polgárról aktát vezetnek, s elég egyetlen rossz vagy félreérthető kijelentés, az i

Borvendég Zsuzsanna:Az Impexek kora

 Borvendég Zsuzsanna eredeti kutatásokon alapuló könyve a magyar történelem 1956 utáni időszakának, a Kádár-korszaknak, kevésbé ismert aspektusát világítja meg. Olyan eseményekről, történelmi folyamatokról szól ez a könyv, melyekről a kommunista rendszer egyszerű magyar ( és tegyük hozzá:kelet-európai) polgárának sejtelme sem lehetett. Ezek a dolgok a háttérben zajlottak, nem tudósított róluk a híradó, de még a Kossuth Rádió híreiből sem értesülhettünk mindarról, amiről az Impexek kora című könyvben só esik. Ezért is tartom nagyon szimpatikusnak, hogy a Szerző nem elsősorban történészeknek, hanem azoknak az embereknek ajánlja könyvét, akik a Kádár-korszakot megélték, átélték. Legalább utólag megtudjuk, mi mindent hallgatott el az akkori hatalom.  Ebben a könyvajánlóban egy személyes reflexiókon alapuló "kedvcsinálót" szeretnék közölni. Remélem, egyre több emberben támad fel a vágy, hogy megismerje a Kádár-kor igazi arculatát. Személyes történelem ez, bár a legtöbb magyar embe

Claudia Weber:A paktum.Hitler és Sztálin gyilkos szövetsége 1939-1941

 Az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop- paktum a huszadik század történelmének egyik legtragikusabb eseménye, nagyban hozzájárult, hogy a második világháború ekkora pusztítást végezhetett Európában.Claudia Weber: A paktum: Hitler és Sztálin gyilkos szövetsége 1939-1941 című könyve feltárja ennek a szomorú eseménynek hátterét,megmutatja a mögöttes érdekeket,nagyon korrekt forráskritika alapján értékeli a folyamatokat, bemutatja a kor fontosabb történelmi szereplőit.  Megtudjuk, hogy az első világháború után, a weimari köztársaság demokratikus, de gazdaságilag ezer sebből vérző rendszerében, Némtország iparosodott gazdaságának szüksége volt a hatalmas potenciált rejtő, de zárt és titokzatos szovjet piacra. A rapallói szerződés lehetővé tette, hogy a németek befektetéseket eszközöljenek a Szovjetunióban. Amint Claudia Weber megállapítja:A Siemens cég óriási szerepet vállalt a Szovjetunió iparosításában. Az ideológia szempontokat háttérbe szorította a gyakorlati szükségletek kölcsönös előn

Ian Kershaw:Európa globális története 1950-2017

 Ian Kershaw napjaink egyik legismertebb történésze, könyvein generációk ismerték meg a modern kori történelmet. Európa globális története című, monumentális munkája nem kevesebbre vállalkozik, minthogy megírja Európa 1950-2017. közötti történetét úgy,hogy egyszerre tekinti a belső folyamatokat és Európának a világban elfoglalt helyét. Nagyon nehéz vállalkozás ez, de alapvetően- azt gondolom- sikerült. Korrekt történelmet ad az olvasóközönségnek, ugyanakkor további gondolkodásra, kutatásra inspirál. Néhány részlet- vagy annak tűnő- kérdésben azonban hozzáfűznék néhány mondatot- mindannak a hatalmas munkának elismerésével, melyet Kershaw végzett.  1. Nagyon örülök annak, hogy Ian Kershaw az egyszerű emberek szemével is bemutatja a második világháború utáni nehéz éveket. Még hosszaban idéz is egy egyszerű brit háziasszony naplójából. De ha már " alulról" is szemügyre vette ezeket a nehéz, küzdelmes éveket, feltétlenül szólni kellett volna az egyszerű európai emberek legnagyobb

Jared Diamond:Zűrzavar

 A könyv alcíme:Hogyan kezelik a nemzetek a válságot és a változást? Jared Diamond, a világhírű biológus, rendhagyó történelemkönyvet írt. Arra volt kíváncsi, hogy az egyén életében alkalmazott, a modern pszichológia által javasolt válságkezelési technikák működnek-e a nemzetek életében. Milyen technikákra, módszerekre gondolunk? A krízis felismerése, a személyes felelősség elismerése, a kerítésépítés (a megoldandó problémák elhatárolása), segítségkérés, példakövetés, énerő, őszinte önértékelés, tapasztalatok felhasználása, türelem, rugalmas személyiség, egyéni alapértékek, szabadulás a személyes korlátozó tényezőktől. Ez az 12 tényező, amelyet Diamond megpróbált felkutatni, amikor egyes nemzetek válságkezelésével foglalkozott.  Mindettől függetlenül az egyes fejezetek önmagában is eléggé értékesek, a nagyközönsgé számára sok új információt hordozmak, ráadásul kiválóan, könnyen értetők, úgyhogy aki esetleg nem ért egyet a pszichológia~történelem koncepcióval, az egyszerűen olvassa el a

Fülöp Mihály:A befejezetlen béke.A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés(1947)

 Fülöp Mihály könyve a huszadik század történelmének egyik legellentmondásosabb eseménysorozatába,a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések világába nyújt betekintést. A befejezetlen béke c.könyv azt vizsgálja,hogyan alakult a Külügyminiszterek Tanácsának szerepe,viszonya az egész békerendszerhez,illetve az abban szereplő egyes államokhoz. Milyen koncepciók rajzolódtak ki ennek az igencsak tekintélyes fórumnak munkatársaiban a háború utáni Európa berendezkedéséről. Megtudhatjuk,miféle hatásköri viták játszottak szerepet a szervezet megalakulásakor. Miért különbözött a Foreign Office és a State Department álláspontja a testület szerepéről?Milyen ellentét támadt a három szövetséges nagyhatalom-USA,Szovjetunió,Nagy-Britannia-között Olaszország kérdésében,s ez hogyan hatott ki a kelet-európai rendezésre,amelyet kezdettől fogva áthatott Sztálin és a nyugati vezetők versengése? Miért akarta Sztálin,hogy ismerjék el a román és bolgár kormányokat,s mi köze ennek a magyar szerződésh

Fülöp Mihály-Vincze Gábor:Vasfüggöny Keleten. Iratok a magyar-román kapcsolatok történetéről (1948-1955)

 Vészterhes történelmi időkről szól a Fülöp Mihály és Vincze Gábor által szerkesztett könyv. A második világháború után a szovjetek által uralt kelet-európai államok elveszítették valódi szuverenitásukat. Magyarország és Románia vitás kérdéseiről-konkrétan Észak-Erdélyről is Sztálin döntött. Minden visszakerült Romániához. Ez feszültségekhez vezetett a két ország között,amint az az 1948-1955.között keletkezett iratokból kiderül.  A párizsi békeszerződést követően Románia az elzárkózás politikáját folytatta Magyarországgal szemben. Vasfüggönyt húzott fel Keleten. A háború alatt kettészakadt családokat mesterségesen szétválasztotta. Nem engedte,hogy az akár a katonai szolgálat okán családjuktól elszakadt férjek találkozzanak feleségeikkel,gyermekeikkel. Nem kaptak az emberek kiutazási illetve beutazási engedélyt. Kuláktalanítás címszó alatt nagyon sok magyar gazdától elvették még a házát is,ezeket általában román szegényparasztok kapták. A külföldi érdekeltségeket államosították,ez sajno

Hahner Péter:13 diktátor

A könyv alcíme: Fejezetek a forradalmak történetéből Hahner Péter történész 13 diktátor című könyvében arra vállalkozott, hogy átteknitse a világtörténelem legvéresebb- éppen ezért: legismertebb- diktátorainak politikai pályafutását, egyben megvilágítsa személyiségük sötét oldalát/oldalait. A kitűnő könyv előszavában Hahner alapkoncepcióját elemzi:mindig forradalmak vagy éppenséggel zavaros történelmi szituációk "termelik ki" a véreskezű zsarnokokat. Hahner Péter részletesen elemzi: Oliver Cromwell George Washington ( bizony, ő sem vetette meg az egyeduralmat!) Maximilien Robespierre Bonaparte Napoleon Simón Bolivar ( nálunk kevésbé ismert, ő a 19 .századi latin -amerikai függetlenség háborúk vezetője) Giuseppe Garibaldi (meglepő, de ő sem volt mentes bizonyos zsarnoki vonásoktól) Auguste Blanqui (az anarchizmus atyjának is nevezik) Vlagyimir Iljics Lenin Joszif visszarionovics Sztálin Adolf Hitler Mao Ce-tung Che Guevara politikáját. Mindegyikük életét saját

Frank Tibor: Amerika világai

Frank Tibor a magyarországi amerikanisztika vezető egyénisége, több évtizedes külföldi kutatói tapasztalattal rendelkezik. Amerikai világai című könyvében ( mely az Angol-amerikai történelmi tanulmányok sorozatban jelent meg), az USA 19-20. századi történelméről, kultúrűjáról olvashatunk igen érdekes, a mávelt laikus számára is hasznos tanulmányokat. Megtudhatjuk, milyen volt és milyen ma az amerikai történetírás idő-és térszemlélete. Megismerjük azoknak az amerikai-magyar történészeknek a munkásság,t akik sokszor a magyar történelem " hézagait" javították ki, méghozzá sikerrel. Igen hasznos lehet fiatal kutatók számára, hogy Frank Tibor részletesen elemzi az USA kutatási és könyvtári infrastruktúráját. Igencsak bonyolult rendszerről van szó, hiszen az Óceán túlpartján több, mint 4700 egyetem és főiskola működik, természetesen mindegyik saját könyvtárral... Több tanulmány foglalkozik az USA menekülpolitikájával. Engem, mint történészt igencsak meglepett, hogy a 20. század

Krausz Tamás: A Szovjetunió története

Szokásunktól eltérően ez most nem könyvajánló lesz. Inkább kritika.  Krausz Tamás történész nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy 220 oldalban áttekinti ezt a agyon szerteágazó, bőséges forrásanyaggal rendelkező témát. Szerző azt a megoldást választotta könyvében, hogy a fő folyamatokat domborítja ki. A Szovjetunió története így hát nyolc fejezetre tagolódik. Az elsőben a cári orosz rendszerről olvashatunk alapos elemzést. Krausz kiemeli a gazdasági-társadalmi elmaradottságot- valahogy az az érzése az Olvasónak, hogy egy ilyen országban nem következhetett más, csak forradalom. A második fejezet magáról az orosz forradalomról szól. Krausz nem törekszik mítoszrombolásra, azt azért érdemes lett volna hangsúlyozni, hogy a szovjetek messze nem demokratikus szervezetek voltak- legalábbis a mi fogalmaink szerint nem voltak azok- hanem a hatalomra törő bolsevik csoport ugródeszkái. Leninről szólva elfelejti megemlíteni a terrort, melyben Lenin is szerepet játszott- nemcsak a fehérek. A kö

Henry Kissinger:Kínáról

Henry Kissinger, egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter Kínáról írt könyve műfaját tekintve elegye a történelmi esszének, személyes emlékekből és dokumentumokból álló komplex történetírásnak. Kissinger előbb igyekszik Olvasóival megértetni a kínai gondolkodást, annak az európaitól való különbözőségét, amit ő a sakk és a go kínai változata, a wei qi közti különbség által ragad meg. Ezután ismerteti Kína és az euroatlanti nagyhatalmak 19 .századi ellentéteit, amit mi, magyarok, úgy tanultunk, hogy az " egyenlőtlen szerződések kora". Kissinger szerint ennél jóval árnyaltabb a kép: nem arról van szó, hogy az ópiumháborúk során végletesen meggyengült Kína kénytelen lett volna bármilyen európai hatalommal is szövetkezni, inkább csak arról, hogy a kínai diplomácia más szabályok szerint játszott, mint az európai. Más történelemfelfogás. A könyv legérdekesebb, egyben legrészletesebb témája Mao Kínájának kapcsolata az Egyesült Államokkal. Kissinger olyan poli

Rubicon, 2017/10.

A Rubicon történelmi folyóirat 2017/10. száma a huszadik század nagy forradalmaival foglalkozik. A rendkívül adatgazdag, sok új, meglepő szempontot ismertető, közérthető ismeretterjesztő folyóirat tartalmából: - Németországban már 1896-ban alakult nemzetiszocialista mozgalom. Helytelen a hitleri rendszerre a " fasizmus" szót használni, ezzel a jelzővel inkább az olaszországi Mussolini-féle rendszer jellemezhető. - Lenin támogatottsága az orosz Kommunista Párton belül sem volt egyöntetű. Sztálin és a Pravda szerkesztősége rendszeresen cenzúrázta Lenin írásait. - A magyarországi Tanácsköztársaság idején a kommunista vezetők világforradalmat akartak. A budapesti munkásság azért támogatta Kun Béláékat, mert a tanácskormány jelentősen emelte a béreket. - Az angol forradalom nem igazán nevezhető polgárinak, inkább az elit politikai harca volt. Károly ellenében a nemesség szerette volna biztosítani a parlament jogait. - A francia forradalom előtti francia nemesség nem élősködött a

Tanulmányok Budapest múltjából XXV.

A Tanulmányok Budapest múltjából Európa egyik legszínvonalsabb várostörténeti tanulmánykötet-sorozata, olyan nevekkel a szerkesztőbizottságban, mint a legendás Bácskai Vera vagy Gyáni Gábor. A XXV. kötet 1996-ban jelent meg, Demszky Gábor akkori főpolgármester előszavával. Az apró késlekedésért kárpótol bennünket a könyvben közölt tanulmányok színvonala. Olvashatunk a 18.század végi-19.század eleji tisztviselőréteg anyagi viszonyairól, a Mátyás-templom képzőművészeti remekeiről, vagy éppen a magyar történetírás által többnyire " pesti liberális"-ként elkönyvelt Vázsonyi Vilmos és a városvezetés viszonyáról. Meg kell mondani, Vázsonyi alaposan odamondogatott a mindenkori vezetésnek, egy írásában feudálisnak és falusiasnak(!- micsoda sértés) nevezve Budapest városi tanácsát. Mit szóljon akkor a sok vidéki város... A mai Olvasó számára- véleményem szerint- a legérdekesebbnek két tanulmány ígérkezik. Az egyik Nagy-Budapest kialakulásáról szól, kiderül belőle, hogy már az ominózu

Bálint Tibor: Zokogó majom

Bálint Tibor kolozsvári író talán legsikerültebb könyve a Zokogó majom. Maga a cím a regényben szereplő vendéglőre utal, e köré a vendéglátóipari létesítmény köré szerveződik ugyanis a Vincze család élete. Bálint Tibor történelmi regénye e família életét követi nyomon,retrospektív módon, belső monológokkal, a 1920-as évektől a második világháborún át egészen 1953-ig, Sztálin haláláig. Ennek a családnak soha semmi nem sikerül igazán- s előbb-utóbb, afféle Stockholm-szindrómaként, ezért magukat teszik felelőssé. Történelmi családregény- mondhatnánk, de a Zokogó majom ennél azért több. Szatíra is, lélektani regény is, és kiváló analízise a generációk közötti ellentéteknek. Remek, jól olvasható, tartalmában mély regény, mely elbűvöl nemcsak az erdélyi, e az egyetemes magyar irodalom kedvelőit is.