Könyvekről mindenkinek

 Mindenekelőtt soroljuk föl a teljes szerkesztői gárdát:Balogh Róbert,Bodovics Éva, Demeter Gábor,Erdélyi Mátyás, Eszik Veronika, Vadas András. Meg kell említeni, hogy a kötet szerkesztői sok esetben fordítók is egyben, több tanulmányt is ők ültettek át magyarra. Azonkívül rendeztek egy- a magyar felsőoktatásban szokatlan- kísérleti szemináriumot is hallgatók számára- erről is olvashatunk a könyvben. A környezettörténet a történettudomány egyik legifjabb ága.Magyarul igen kevés szakirodalom látott napvilágot a témában, éppen ezért mondhatjuk, hogy a Táj-ember,tudás-zöldtörténelem című szöveggyűjtemény, mely a tudományterület legnagyobbjainak alkotásaiból válogat, hiánypótló. A könyv felépítése egyszer: egy rövid Bevezető után ( melyet a Szerkesztők szintén közösen jegyeznek), következnek a többnyire angol nyelvről lefordított tanulmányok, könyvrészletek.  Megtudhatjuk, mi a környezettörténet- pontosabban először azt, hogy mi nem a környezettörténet. Nem történeti néprajz vagy történeti

A Király Levente által válogatott Nem kötelező. Kortársak és kimaradók című irodalmi szöveggyűjtemény kétségtelenül nagyon érdekes. Olyan Írók- így, nagybetűvel- szereplnek benne novellával vagy regényrészlettel, mint Szabó Magda és Finy Petra, Füst Milán és Cserna-Szabó András, Tamási Áron és Parti Nagy Lajos, és még sokan mások. A beválogatott szövegek, igazán mondom, remekek, ha ma lennék középiskolás, ebből a szöveggyűjteményből talán meg is kedvelném az irodalmat. És itt jön a de...Mostanában a nagypolitika, az oktatáspolitika, ha úgy tetszik, egyre inkább erőlteti az úgynevezett jobboldali, népi-nemzeti szemléletű irodalmat. Úgy érzem, Király levente ez ellen szeretett volna dolgozni könyvével. Kimaradt Wass Albert,Jókai Anna. Németh László is kimaradt...Lehet arról vitatkozni, hogy fent nevezett Szerzők valóban a magyar irodalmi kánon nevű Mount Everest tetején találhatók-e. De mikor születik már meg az az irodalomkönyv, ahol békésen megfér egymással Wass Albert és Esterházy Pé