Könyvekről mindenkinek

 Oláh János könyve az egyik legjobb munka, ami ebben a témában valaha is megjelent. Nagyon tág látókörű, ismeretelméletileg felépített, a klímagazdálkodásnak nemcsak szakmai-technikai-de társadalmi oldalát is tárgyalja. Kiemelt fontossággal kezeli azokat a témákat, természeti és társadalmi jelenségeket, melyekre Földünk változó klímája valamilyen formában is befolyást gyakorol. Még olyan, a klímagazdálkodás témájához csak igen lazán kapcsolódó olgokról is szó esik, mint a hipertér problémája, a féreglyukak létezése avagy nemlétezése, illetve a fénysebességnél nagyobb tempójú űrutazás- mert, s ez az igazán elképesztő, ezek a témák is kapcsolatba hozhatók a klímagazdálkodással.  A könyv mondanivalója, gondolatvilága öt vezérel köré épül fel, ezek egyúttal Oláh János művének alcímei is: - konzervatív környezetgatdálkodás - takarékos anyaggazdálkodás - helyi gazdálkodás - közösségintegrálás - bölcs fogyasztás Az első, bevezető fejezetekben a ASzerző tudományfelfogásáról, ismeretelméleti né

 Eric Hobsbawm angol történész A tőke kora című könyvében arra tett kísérletet,hogy felvázolja azokat a gazdasági-társadalmi-ideológiai és politikai folyamatokat,melyek a 19.század második harmadának szédítő európai és észak-amerikai fejlődéséhez vezettek. Elemzését az 1848-49-es forradalmakkal kezdi. Szerinte azért buktak el Európa-szerte ezek a kisebb-nagyobb felkelések,mert a radikálisok és a mérsékeltek nem tudtak közös nevezőre jutni a célokat illetően. Azonkívül a nagypolgárság jobban érdekelve volt a gazdasági fejlődésben,mint a forradalomban. Ráadásul a korábban elnyomó jellegű államok sem tudtak már úgy-tehát abszolutista-módon uralkodni,mint korábban. Kompromisszumot kötöttek az intézmények a társadalommal. Azzal a társadalommal,amely egyre inkább élvezte az ipari fejlődés előnyeit. Hobsbawm nagyon meggyőző adatokat is hoz arra,hogy volt mit élvezni,pl. a brit gépi felszerelés exportja több,mint tízszeresére nőtt. Megtudhatjuk,miként alakította át ez a szédületes ipari fejlőd

Révész Imre 1924-ben, Debrecenben jelentette meg A magyarországi protestantizmus tudományos történetírása című művét. Ez egy értekezés, mely igen átfogó, széleskörű. jó problémaérzékkel festi le az egyháztörténészek szakmai dilemmáit- ezáltal pedig túlnő szűkebb diszciplinája határain. Révész Imre ugyanis felveti azt a kérdést, mellyel minden tudománys kutató mindennap szembesül. Nevezetesen: 1. Milyen témát válasszon?                        2. Milyen műfajt válasszon? Tanulmány, könyv, értekezés, kismonográfia, átfogó szintézis. Ez minden tudománynak örök problémája. Ha valaki választ keres erre a krdésre, akkor érdemes finanszírozási kérdésekkel kezdeni. Mit fizet a támogató? Részletekbe menő alapkutatást, vagy átfogó szintézist? 1924 óta ezt a gondot még nem oldották meg. A tudósnak minden nap döntéseket kell hoznia. Ha rossz döntést hoz, az visszavetheti tudományos karrierjét. Magyarországon a történelmi szintéziseket rendszeresen támadják, főként politikai okokból. Mire ugyan