Könyvekről mindenkinek

 Jon Fosse, a 2023.év irodalmi Nobel-díjasa, többek között " innovatív drámáiért" kapta a rangos nemzetközi elismerést. Hatudni szeretnénk, mitől is ennyire innovatívak a norvég Szerző drámái, érdemes beleolvasni a Valaki jön majd című könyvbe, ahol is hat színmű mutatja be nekünk a Fosse-darabok eredetiségét- De miben is áll ez az eredetiség? A drámai konfliktus nem feltetéelnül jelenik meg előttünk. Sok esetben nem a realista alapon elgondolt lélek vagy a személyiségek özött feszül a kofliktus, hanem maga a nyelvhasználat eredményezi azokat. No meg a magány. Fosse hősei elképzelhetetlenül magányosak elidegenedettek, sokszor képtelenek a kommunikációra. A párbeszédekben gyakori elem a zeneiség- ebből a szemponból hasonlítanak ezek a darabok a 19.századik a falvak különböző közösségi eseményeni- pl. fonóban- zajló, zömmel a szerelem, párválasztás témája körül forgó mondókákra, balladákra.  Nézzük most egyenként a színműveket!  A címadó mű, a Valaki jön majd, 1992-1993-ban kel

 A legyek Jean-Paul Sartre egyik legismertebb,Európa-szerte nagyon gyakran játszott egzisztencialista drámája. Igazi,fajsúlyos francia szépirodalom,mely az egész emberiségben találja meg Olvasóját. Azoknak ajánljuk,akik rendelkeznek némi ismerettel a gőrög mitológiáról.Az alábbiakban közölt könyvajánló egyfajta elemzéssel és reflexiókkal kombinált spoiler,kötetlen-elmélkedő formában. A történet az ókori görög mitológia egyuk ismert történetének huszadik századi parafrázisa(hozzáteszem:sajnos,a 21.századra sem vesztette el aktualitását). Argoszban,az ókori Hellasz egyik legvirágzóbb városában,igen kellemetlen dolog történik. Nagy,agresszív,csípős legyek lepik el a várost,a lakosok semmit sem tudnak tenni ellenük. A városban Aigiszthosz és Klütaimnésztra uralkodik,akik tizenöt évvel korábban megölték a királyné első férjét,Agamemnónt. A királyi házaspár gyermekei közül Elektra cselédként él a palotában és szolgálja saját anyját,a fiú,Oreszész pedig elbujdosott és meghalt-legalábbis így h

 A Játék a kastélyban Molnár Ferenc egyik legtöbbet játszott színműve,többször megjelent önálló könyv formájában is. Molnár Ferencet általában az úgynevezett polgári színmű egyik klasszikusaként szokás emlegetni. Mit is jelent ebben a szóösszetételben a "polgári" jelző?Jelent egy térbeli közeget:szalont,kastélyt.Jelent karaktereket:grófok,hercegnők,üzletemberek,papok,művészek(a sikeres fajtából) szerepelnek ezekben a darabokba. A Liliom kivétel. A polgársághoz tartozó néző voltaképpen azokat a figurákat látta-hallotta a színpadon,akikkel mindennapi életében érintkezett. A polgári színmű-"normális"színmű. Normális emberek keverednek rendkívüli helyzetbe.  A Játék a kastélyban tipikus polgári darab. Egy nagyon rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni a megtekintéséhez, illetve- ennek hiányában- az elolvasásához. Turai és Gál sikeres színházi szerzők, népszerű operettek alkotói, a pesti kulturális élet kedvencei. Azért szálltak meg a kastélyban, mert Annie művésznő

 Kisfaludy Károly(1788-1830) a modern magyar irodalom egyik megteremetője. Nélküle nem lett volna sem Vörösmatynk, sem Petőfink, sem Aranyunk. Ő volt az, aki nyelvben, ízlésben, stílusban lefektette annak alapjait, amit magyar romantikának hívunk. Nagyon sokoldalú alkotó volt, írt verset, novellát, színpadi műveket. A kérők egyike legzseniálisabb vígjátékainak. Nem könyvdráma, igazi, élő, ma is eleven darab.  Baltafy kapitány, az ősi magyar mágnás prototípusa, hosszú évekkel ezelőtt örökbe fogadta Károlyt, annak a katonának fiát, aki a napóleoni háborúkban megmentette az életét. Csakhogy, ahogy Károly felnőtt, beleszeretett Baltafy vér szerinti leányába, Máliba. Kapcsolatukat titkolni kellett, nehogy megszégyenítsék apjukat. Egyszer Baltafy valami hosszabb útról jön haza, és bejelenti Málinak, hogy bizony, az ő lánya ma férjhez fog menni. Merthogy két kérője is van. Egyikük a messze földön vagyonáról ismert, egész Európát bejárt, de rettentően nyugatmajmoló báró Szélházy, másikuk a fol

 Oscar Wilde színművét előbb mutatták be színházban,mint ahogy könyv alakban megjelent Nagy-Britanniában,1893-ban (Ebben nincs semmi szokatlan). Wilde ekkor már elismert,befutott író,a közönség kedvence. A Lady Windermere legyezőjét is szerette a publikum,de azért nem ezt tartották(s az utókor ítélete ebben megegyezett a kortársakkal) a brit szerző legjobb művének. Az arisztokrata körökben,cselekményét tekintve mindössze alig 12 órát felölelően játszódó mű telis-tele van félreértésekkel,naivitással,tévedéssel. Mintha maga a viktoriánus társadalom inogna meg kissé...Lady Windermere,a fiatal és bájos feleség bált ad,ahová meghívja a londoni társaság számottevő alakjait. Amint készülődik az esti bálra,meglátogatja őt Berwick hercegné. Szomorú hírrel szolgál:Londonban azt beszélik,Lord Windermere megcsalja őt. Nem is akárkivel:Mrs.Elyenne-nel,aki nemrég érkezett a brit fővárosba,és roppantul rossz híre van,ugyanis-legalábbis a társasági hölgyek ezt rebesgetik-vadászik a vagyonos férfiakra.

 G.B.Shaw színművének nagyon érdekes a keletkezés- és fordítástörténete. Mivel van benne egy szép hosszú jelenet, mikor is a főszereplők a Pokolban kalandoznak, mind az anglikán, mind a római katolikus egyház tiltakozott bemutatása ellen, teljes egészében a darabot csak keletkezése után 14 évvel mutathatták be a maga teljességében. Nagy sikert aratott, az első világháború körülményei közepette pedig sokan véltek aktuálpolitikát belehallni-látni e műbe. A darab eredeti címe Man and Superman. Már 1906-ban, a Révai testvérek látták, hogy ezt így magyarra lefordítani ( Ember és felsőbbrendű ember), nem igazán fedi a darab lényegét- ennek ellenére ezen címmel adták ki könyv alakban, 1906-ban- majd 1917-ben Ottlik Géza újból lefordította, s a mű immár Tanner John házassága címmel jelent meg magyarul, könyv alakban. Nem volt, rossz, de közeledett a háború vége, az emberek többsége nem irodalommal és színházzal volt elfoglalva. Mi, a 21.században, azért választottuk az Ottlik Géza által javaso

 Könyvajánló blogunk gyakorlata az, hogy a drámai műveket külön, önálló bejegyzésekben tárgyaljuk. A Spiró György: Sajnálatos események című könyvében található, történelmi témájú színpadi művek azonban annyira szerves, elválaszthatatlan egységet alkotnak, hogy nem láttam értelmét szétdarabolni ezt az egységes egészet. Nincs módunk komplex, minden részletre kiterjedő elemzésre sem, inkább a színdarabokban szereplő alakok jellemzésén keresztül próbálok kedvet csinálni ezekhez a művekhez. Amint az a Főtitkárok című színműből kiderül, Rákosi Mátyásnak nagyon kellett vigyáznia, mert egy amerikai látogatásakor együtt fényképezkedett Truman elnökkel Gerő pedig azt állította, Sztálin ezért nagyon meg fog haragudni rá. Spiró ezzel az epizóddal magyarázza, miért is volt Rákosi annyira túlkompenzatív. Rákosi itt a hithű kommunista, a hatalmi játszmák mestere, afféle huszadik századi III.Richárd, akinek egyetlen célja van: a hatalom mindenáron való megtartása. Kádár pedig megrögzött opportunista,

 A svájci Max Frisch a 20 századi európai irodalom kiemelkedő egyénisége. Drámákat,regényeket írt,melyeket a kritikusok,nem egy esetben csak jobb híján,az "expresszionizmus"kategóriájába soroltak be. A Játék az életrajzzal viszont valóban expresszionista dráma.Létkérdések feszegetése,nemlineáris történetmondás,szaggatottság,sokszor valószínűtlen szituációk,és mindenekelőtt:a nyelvnek,mint szubsztanciának olykor önálló élete. Egyszóval:ez egy modern dráma. El is hangzanak a szereplők szájából olyan nevek,mint Wittgenstein,Adorno. A színmű magyarul megjelent önálló könyv formájában is,de aki nem irtózik a gyűjteményes kötetektől,az a Világszínpad sorozat 3. darabjában is megtalálja. A történet főhőse bizonyos Kürmann úr,akinek addigi életét csupa tragédia kíséri. Alkoholista édesapja,aki egyébként jóindulatú ember,részegen legurul pékségének lépcsőjén és meghal. Iskolatársának a világháborúban kilövik a bal szemét. Őt magát az iskolában folyton csúfolják,mert egyszer tornaórán

 Darvas József a 20.század baloldali népi íróinak egyike volt. Nagyon komoly szerepet játszott az irodalmi életben,volt a Magyar Írószövetség elnöke is. Irodalomtörténeti helyéről,megítéléséről még jó darabig folytatódik a polémia. Részeg eső című műve először regény alakban jelent meg,de annyira erősek a benne szereplő jellemek,és a mű belső témája is annyira közérdeklődésre tartott számot,hogy megkérték:készítse el a színpadi változatot. Darvas meg is tette ezt,úgyhogy a Részeg eső leginkább színmű formájában vált ismertté,később aztán megjelent a Mai magyar drámák c.könyvben is.  A színmű egy barátság alakulásán keresztül mutatja be a huszadik század sorsfordító történelmi eseményeit. Szóláth Béla és Balla Géza egy Völgyes nevű községből származnak,a darab Balla Géza temetésével kezdődik,aki öngyilkos lesz. Emlékeken keresztül tudjuk meg,milyen események és lelki folyamatok vezettek idáig. A második világháború idején Szóláth és Balla együtt küzdenek a németek ellen,a hátország elle

 Jean Anouilh négyfelvonásos komédiája,az Ornifle avagy a buborék,emberiségünk történetének egyik legnagyobb problémájáról,erkölcs és erkölcstelenség egymáshoz való viszonyáról szól. A színmű könyv formájában is teljesértékű.  A történet főhőse,Ornifle,sikeres író,költő,aki néhány perc alatt összehoz egy kuplészöveget éppúgy,mint egy Istent dicsőítő éneket. Majd' felveti a pénz,rengeteg interjút ad,falja a nőket,felesége rengeteget szenved miatta. Barátja,a nem túl eszes,viszont nagyon gazdag Machetu a menedzsere. Ornifle mindenkit gátlástalanul kihasznál,afféle modern kori Tartuffe ő-nem véletlen,hogy Anouilh darabjában többször történik erőteljes utalás Molière-re.  Ornifle felesége,akit a nézők/olvasók csak Grófnő néven ismernek,ráveszi férjét,hogy tegye rendbe zavaros ügyét egy fiatal leánnyal,aki terhes tőle. A költő maga módján oldja meg a problémát:ráveszi menedzserét,Machetu-t,hogy vegye el a lányt. Ám Ornifle lakására betoppan egy fiatalember,Fabrice. Azért jött,hogy lelőj

A 19.század második felében egy egészen új drámatípus jelent meg Európa színpadain. A drámaiság nem a véres cselekményben,hanem a szereplők lelkében van. Azonkívül ez az új dráma,amit-nem feltétlenül szerencsés kifejezéssel-színműnek neveztek el,igen keményen bírálta kora polgári társadalmát is. Ennek az új drámának,ennek a színműnek volt igazi mestere Henrik Ibsen.A vadkacsa című alkotása pedig ott van a 100 leggyakrabban játszott európai színpadi alkotás között. A történet lényege nem más,mint az élethazugság,és annak leleplezése. Az öreg Werle,a dúsgazdag gyáros,feleségét a halálba kergette,azóta folyamatosan hazugságban él:a feleséget gyermeke anyját okolja a házasság kudarcáért. De hazugságban él az öreg Ekdal is,a darab talán legrokonszenvesebb szereplője. A padláson nyulakat, galambokat no meg egy vadkacsát tenyészt,olykor pedig vadászatot rendez közöttük,úgy,mint a régi szép időkben. Amikor még fiatal volt és sorra lőtte a medvéket. De hazugságban él az ifjú Ekdal is. Kis la