Könyvekről mindenkinek

 A középiskolában valahogy úgy tanuljuk / úgy tanítják a kora újkori angol irodalomat, hogy volt egyszer egy angol reformáció, aztán jött egy I. Erzsébet, akinek idején felvirágzott a kultúra, amely Shakespeare drámáiban elérte csúcspontját, aztán predig lehanyatlott. Ezt a nézőpontot sürgősen el kell felejtenünk- többek között erre is tanít bennünket a Bényei Tamás és Kállay Géza által szerkesztett Az angol irodalom története .A kora újkor című kötet. Az angol irodalom sokkal árnyaltabb, differenciáltabb volt- mindig is, nem csak a tárgyalt korszakban- hogysem elbírna egy, inkább csak az oktatás kényelmét szolgáó leegyszerűsítést. Ebben a könyvajánlóban arról szeretnék írni- rövid terjedelemben, ahogy azt már Kedves Látogatóink megszokhatták- hogy a kötet tanulmányainak elolvasása után milyennek látom én, mint befogadó, az angol irodalmat.  Először is: mint minden korszakban, az 1480-as évektől az 1640-es évekig tartó korszakban is az irodalom része volt egy nagyobb konglomerátumnak,

 Wilbur Smith ( 1933-2021), a kalandregény dél-afrikai mestere, nagyon szerette Egyiptomot. Hat könyve is az ókor Egyiptom világában játszódik. A folyó istene- túl azon, hogy izgalmas kalandregény- nagyon sokat megtanít nekünk ennek a különös civilizációnak a működéséről, a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó emberek mindennapi életéről. A könyvajánlónkban közölt rövid spoiler nem tükrözi vissza azt a légkört, milliőt, mely áthatja az egész regényt, annak minden mondatát, sorát. Remélhetőleg azért a célját eléri: kedvet csinál a könyvhöz.  A fiktív, de valós hátterű regény cselekménye tehát az ókori Egyiptomban játszódik, annak is hanyatló periódusában, VIII.Manasse fáraó uralkodása alatt. A hajdan fényes egyiptomi birodalmat ellenségek tépik, a Nílus delta-vidékén hamis fáraó uralkodik, délről pedig afrikai népek támadása jelent veszélyt a birodalomra. A nagyobb távolságra történő utazás csak katonai kísérettel lehetséges, mivel az utakon öntörvényű rablóbandák, valóságos mini-h

 Raymond Queneau a 20.századi francia és európai iodalom egyik legagyobb alakja volt, művei máig ható érvénnyel bírnak. Irodalmi alkotásait mindig valamilyen zenei vagy képzőművészeti remekmű vagy eszme mentén rendezte, híve volt az ún. összművészetnek. Stílusgyakorlatok című, az európai és amerikai színázakban nagy sikerrel játszott darabját például egy Bach-fúga ihlette. Queneau tagja volt a művészeten túli valóság művészi megformálását célként kitűző Patafizikai Társasgának. Szóval, érdekes ember volt... Az élet vasárnapja című regénye szatíra az 1950-es évek francia társadalmáról. Telis-teli van szőve nehezen érthető utalásokkal, szójátékokkal, szóviccekkel és mindenféle humoros írói eszközzel. Bognár Róbertnek nem volt könnyű dolga, mikor magyarra fordította ezt a könyvet. Ebben a rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk a műről, hozzátéve, hogy nem feltétlenül a cselekmény ennek a könyvnek a lényege. Az élet vasárnapja esszenciáját a benne rejlő nyelvi- és karakterhumor ad

 Joe Alex ( aki amúgy lengyel, de nehéz kiejteni a nevét) könyve nagyon jó nyári kikapcsolódás. A halál beszél helyettem igazi angol típusú, klasszikus krimi, az utolsó percig nem tudjuk, ki a gyilkos. Alex módszere az, hogy folyamatosan egy megoldás felé tereli az Olvasót- aztán erről az egyetlen megoldásról is kiderül, hogy rossz. Az Olvasó pedig kétségbeesik:akkor most nincs is megoldás? Dehogy nincs! Csak más perspektívából kell az eseményeket szemlélni. A halál beszél helyettem című krimit a műfaj minden kedvelőjének ajánljuk. Egy rövid kis spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az Olvasáshoz.  Joe Alex ( az író az írói álnevét használja, mint fő alakjának, a magánnyomozójának nevét, ezáltal olyan érzésünk keletkezik, mintha Alex utólag írna a saját eseteit, harmadik személyben. Zseniális!), barátnője, Caroline Baecon és Parker felügyelő színházba mennek. Ionescu: Székek című darabját nézik meg, az idős, nem túl híres Vincyvel a főszerepben. Az előadás látszólag rendben lemegy( bár

 Gáspár Margit a 20.századi magyar történelem egyik legérdekesebb figurája. Szeretője a világszerte ismert olasz költőnek,Marinettinek. Aztán belép az olasz fasiszta pártba. A második világháború után pedig Vas Zoltán kommunista vezetőnek a sajtófőnöke-egyesek szerint több is van köztük kollegialis kapcsolatnál...Majd a Színművészeti Főiskola tanára,tanszékvezetője. Érdekes,fordulatos életút. Az Isteni szikra című monumentális regény 1973-ban jelent meg. Főhőse Talma,a 18-19.századi Franciaország vezető színésze. A francia forradalom napjaiban dúl a terror,jönnek-mennek a rendszerek. Ám a színháznak működnie kell,s Talma ennek áldoz fel mindent. Egyetért a Bastille lerombolásával éppúgy, mint a jakobinus terrorral. A jakobinus terrorral éppúgy,mint Robespierre-ék kivégzésével. Együtt kaszinózik a thermidori aranyifjakkal,majd hódolatát fejezi ki Bonaparte Napoleon első konzulnak majd Franciaország császárának. Mert az előadásnak mennie kell. Talma ott van a politika színpadán is. Mouet

 Ezt a könyvet azoknak ajánljuk,akiket egyaránt érdekel a történelem,a filozófia és a színház.  Georg Büchner a német drámaírás zsenije volt,1813-1837.között élt.Stílusát az irodalom-és színháztörténészek általában realistának minősítik,ebben szerintem nincs igazuk. A Danton halála című dráma (magyarul többször is megjelent könyvalakban)legfeljebb annyira realista,mint Csehov vagy Sartre. Büchner zsenialitása pontosan abban áll,hogy a valós cselekmény hátterében a drámaírás felemelkedik a filozófia szintjére. Mert a történelwmkönyvekből ismerjük a cselekményt. Robespierre kivégezteti Dantont,megteremtve ezzel a nagy francia forradalom egyik legendáját. De Büchner nem a történelemről akar velünk beszélgetni.  Hanem Istenről. Létezik erény? Pontosabban:létezik Erény?Ha létezik,mennyiben keresztény és mennyiben polgári,emberi alkotás? Mi az,amit megtehetünk az erény nevében? Lehet-e erényes az,aki ellensége a szabadságnak?  Isten teremtette a világot? Ha Ő teremtette,bele is avatkozik ann

A 19.század második felében egy egészen új drámatípus jelent meg Európa színpadain. A drámaiság nem a véres cselekményben,hanem a szereplők lelkében van. Azonkívül ez az új dráma,amit-nem feltétlenül szerencsés kifejezéssel-színműnek neveztek el,igen keményen bírálta kora polgári társadalmát is. Ennek az új drámának,ennek a színműnek volt igazi mestere Henrik Ibsen.A vadkacsa című alkotása pedig ott van a 100 leggyakrabban játszott európai színpadi alkotás között. A történet lényege nem más,mint az élethazugság,és annak leleplezése. Az öreg Werle,a dúsgazdag gyáros,feleségét a halálba kergette,azóta folyamatosan hazugságban él:a feleséget gyermeke anyját okolja a házasság kudarcáért. De hazugságban él az öreg Ekdal is,a darab talán legrokonszenvesebb szereplője. A padláson nyulakat, galambokat no meg egy vadkacsát tenyészt,olykor pedig vadászatot rendez közöttük,úgy,mint a régi szép időkben. Amikor még fiatal volt és sorra lőtte a medvéket. De hazugságban él az ifjú Ekdal is. Kis la

Az Osiris Könyvkiadó Diákkönyvtár sorozatában jelentette meg a nagy ókori görög drámaíró, Szophoklész 4 legismertebb drámáját:az Antigonét, az Oidipus királyt, az Oidipus Kolonosban és az Élektrát. Mivel máshol már tárgyaltuk e műveket, inkább csak egy gondolatot vetnék fel a könyvről:igaz ugyan, hogy a diákok szeretik a rövidet, mégis, hiányolok egy bevezetőt az ókori görög drámáról és színházról. Ez azért is fájó, mert tapasztalatom szerint némi tanári rávezetés után az értelmesebb mai diákok igenis megértik a görög drámákat. Középiskolás tanítványaim jobban szeretik az Oidipus királyt, mint az Antigonéz,valahogy " krimiszerűbb". Hatalmas előnye viszont a könyvnek a használhatósága. Remek a kötés, s aki látta már, hogyan bánnak a mai középiskolások a könyvekkel, az tudja, hogy a jó diák-könyv strapabíró. Az Oidipus Kolonosban viszont fel fogja adni a leckét tanárnak,diáknak egyaránt. Az elmúlásról, öregségről, értékvesztésről szóló darabot a tizenévesek még bizonyára ide

Patrick Quentin jó író. Még az agyonnyúzott klasszikus krimi műfajában is képes új cselekménymozzanatokat, érdekes karaktereket felvillantani. A Rejtély a színházban című könyv cselekménye egy kiugrásra váró rendező története, ő a narrátor. A Zavaros vizek című darabját a jól menő színházból átteszik a meglehetősen lerobbant Dagonet színházba. A sztárok morognak, de ennél sokkal bosszantóbb dolgok is történnek. A sztáröltöző tükrében feltűnik egy akasztott nő arca. A patkánycsapdákból valaki szabadon ereszti a patkányokat. A tetőtérben egy liláspiros macska tűnik fel. Ja, és felbukkan a darab szerzőjének meglehetősen kétes jellemű bácsikája, akiről kiderül, hogy zsaroló. Ezt a bácsikát találják a színpadon holtan, egy koporsóban. Valószínűleg a ciánozásnál történhetett baleset: a koporsóba került cián párologni kezdett. Ezt az elméletet azonban sem Craig felügyelő, sem a rendező, sem pedig a társulat körül állandóan ott sürgő-forgó producer- pszichiáter, Dr. Lenz sem támogatja. És

Platus az ókori Róma egyik legtitokzatosabb színházcsinálója. Százharminc színdarabot, többnyire komédiát írt. Műveinek sajátos milliője rendkívüli hatással van a Ma nézőjére, befogadójára is, gondoljunk a híres Hetvenkedő katona-előadásra, Nemcsák Károly főszereplésével. Ennek a rendkívüli alkotónak életében, komédiáinak utánozhatatlan világában segít eligazodni Dér Katalin könyve. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988. Nemcsak az irodalomtudomány iránt érdeklődőknek ajánljuk!