Könyvekről mindenkinek

 Kisfaludy Károly(1788-1830) a modern magyar irodalom egyik megteremetője. Nélküle nem lett volna sem Vörösmatynk, sem Petőfink, sem Aranyunk. Ő volt az, aki nyelvben, ízlésben, stílusban lefektette annak alapjait, amit magyar romantikának hívunk. Nagyon sokoldalú alkotó volt, írt verset, novellát, színpadi műveket. A kérők egyike legzseniálisabb vígjátékainak. Nem könyvdráma, igazi, élő, ma is eleven darab.  Baltafy kapitány, az ősi magyar mágnás prototípusa, hosszú évekkel ezelőtt örökbe fogadta Károlyt, annak a katonának fiát, aki a napóleoni háborúkban megmentette az életét. Csakhogy, ahogy Károly felnőtt, beleszeretett Baltafy vér szerinti leányába, Máliba. Kapcsolatukat titkolni kellett, nehogy megszégyenítsék apjukat. Egyszer Baltafy valami hosszabb útról jön haza, és bejelenti Málinak, hogy bizony, az ő lánya ma férjhez fog menni. Merthogy két kérője is van. Egyikük a messze földön vagyonáról ismert, egész Európát bejárt, de rettentően nyugatmajmoló báró Szélházy, másikuk a fol

Orosz vígjáték az 1870-es évekből- mégis, mintha tegnap írta volna valami fiatal magyar drámaíró, a 21. századról. Könyv alakban megjelent 1953-ban, az Új Magyar Kiadó gondozásában- zsebkönyv-formában. Vasziljkov egy Volga menti kisvárosból jön Moszkvába, és azonnal megtetszik neki a város egyik legszebb és leggazdagabb leánya, Lidia Jurjevna Csebokszárova, nem mellékesen: elkényeztetett úrilány, ma úgy mondanánk: plázacica. Tyeltajev, a rokonszenves pitiáner szélhámos ( Molnár Ferenc darabjaiban látunk később ilyen karaktereket), megígéri Vasziljkovnak, hogy elintézi a frigyet. Azt hazudja a lány anyjának, a méltóságteljes modorú Csebokszárova asszonynak, hogy Vasziljkovnak aranybányái vannak. A csel nem jön be: ugyanis a nagyasszony levelet kap férjétől miszerint a csőd szélén állnak. Azonnal kell tehát a pénz, nem elég, hogy úgy teszünk, mintha lenne...Vasziljkov végül elveszi a lányt, ám hamar kiderül, hogy nincs aranybányája. Az öreg Csebokszárová asszonyt mindenki átverte. Aztá