Egri Mária:Szabó Zoltán

Ha a huszadik századi magyar képzőművészetről beszélünk, megkerülhetetlen Szabó Zoltán neve. Egri Mária könyve kitűnő bevezetést nyújt ebbe a meglehetősen sokoldalú, formák és témák sokaságát felvonultató életműbe, további kutatásra ösztönözve az érdeklődőket. 
Szabó Zoltánnak mély történelmi élmény határozta meg munkásságát. A második világháború végén,1944-ben Magyarországon átvették a hatalmat a nyilasok, szörnyű időszak következett a magyar történelemben. Egy nap a  kamaszkorú, leendő festőművész, egy barátjával pár száz méter távolságról, bujkálva nézte, hogyan lövik a nyilasok a zsidókat a Dunába..tenni, cselekvőleg közbelépni nem tudtak, még tizenéves fiúk voltak....ha a véreskezű gyilkosok észreveszik a leskelődő kamaszokat, valószínűleg őket is megölik. Szabó Zoltán ezt a történelmi élményt, az iszonyatos emberhalál látványát, hurcolta magával- mégpedig oly módon, hogy igyekezett minél többet mondani szeretetről, anyaságról,egymás megértéséről, békéről. Talán így igyekezett feledni azokat a rettenetes hónapokat, éveket...azt a rettenetes látványt...
Egy másik, Szabó Zoltán munkásságát alapvetően meghatározó élmény a céhenkívüliség érzése. Óriási tehetsége ellenére a fiatal, munkásszármazású Szabót nem vették fel ( pedig már 1945 után járunk!) a Képzőművészeti Főiskolára. Talán túlzottan öntörvényűnek találták, talán úgy érezték tanárai, nehezen illeszkedne be a szocialista realizmus születő világába-ki tudja. Szabó élete évégig nem tudta feledni ezt a sérelmet. Fizikai munkát vállalt, és elindult saját útján. Jól tette: rengeteg kiállítás, hazai és nemzetközi elismerések kísérték útján. 2018-ban ment el közülünk. 

Ha végiglapozzuk Egri Mária könyvét, és csak a benne lévő képeket nézzük, a Golgota című alkotás marad meg lelkünkben leginkább. Jézus, mint az egész emberiség képviselője, eltorzult arccal, kitárt karokkal áll a kereszten, és üvölt, szinte halljuk a mindent betöltő, és minden jelenlévőt megrémítő hangot. Szabó Zotán itt azt igyekszik bemutatni nekünk, 1930 évvel később élt nézőknek, hogy Jézus panasza, a bűnök átvállalása rendkívüli, emberfeletti, csak az isteni szférában értelmezhető módon válik értelmezhető valósággá. Arcok és kezek mindenütt a képen, szinte azt sem látjuk, melyik arc melyik kézhez tartozik, a világ a kereszthalál pillanatában öszekavarodik, elsötétül, a józan, bevált sablonok érvényüket veszítik. Nagyon eredeti, hittel teli, egyedi intellektuális megközelítésű feldolgozása a témának. 

Szabó munkásságának meghatározó elemei a Madonna-képek. Az 1971-ben festett Anya gyerekkel című alkotáson az anya általában szimbolizál minde anyat, egyetemes anya-kép megformálására törkedett a festő. Iknszerű, bizáncias stílusú a kép, ám a szoptató anyára jobb oldalról árnyék vetül. A gyerek sokkal inkább egyéni, dinamikus. Nekem az jut eszembe erről a képről, hogy időtlen:ha valaki az állítja, hogy 1789-ben készült, elhiszem. De ha vaki azt mondaná, 2021-ben festették, azt is elhinném. Ez a festmény túllépett a koron. Az örökkévalót ábrázolja, a folton megújuló, mégis, gyönyörű-mozdulatlant. Ugyanezt a témát, ugyanezzel a címmel megfestette 1976-ban is- az elibénk táruló látvány teljesen más. Anya is, gyermek is, szorong, fél, a nő szinte sír. A gyerek pedig, láthatóan, nem érz jól magát anyja karjaiban, kifelé tekint. 

Persze, Szabó Zoltán festett realista képeket is, méghozzá bőségesen. 1960-ban alkotott Csendélete talán korszakalkotónak is nevezhető a magyar csendélet-festészetben. A korábbi, a minden féel virágok és gyümölcsök áradatában veszteglő csendéletek után most itt van minden korábbinak ellenképe: mindössze három gyümölcs látszik élesen a képen, meg van még három elmosódott, félig-látszó. A mű lényege nem a gyümölcs vagy a kancsó, hanem a környezet:a konyhaszerű helyiség, a félig elhúzott függöny, a konyharuha, a sparhelt- láthatjuk, hogy milyen kispolgári-szegényes környezetben virágoznak, kelletik magukat ezek a gyülölcsök. Zseniális! De készített művészünk gobelineket, szénrajzokat, a képzőművészet sokféle ágában kipróbálta magát. 

Ajánljuk ezt a könyvet minden, képzőművészet iránt kicsit is érdeklődő Olvasónak. Jobb antikváriumokban még beszerezhető. Az interneten pedig elég sok Szabó Zoltán-kép látható. 

Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1978.