Bakó Elemér:Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról

 Magyar emigránsok a történelem nagy sorsfordulóival együtt érkeztek Amerikába. Az 19848-49-es forradalom és szabadságharc után, az 1890-es évek gazdasági válságának köszönhetően, majd az első világháború és az azt követő forradalmak leverése után, a második világháború után és az 1956-os forradalom és szabadságharc után is nagyon sok magyar ember telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban. Őrizték magyar nyelvüket, de természetesen többségük kitűnően magtanult angolul is. 
Ha egy közösség a világ más táján gyűlik össze, nyelvük valamilyen szintű változáson megy keresztül. Bakó Elemér: Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról című könyvében azt vizsgálja, hogyan változott meg az amerikai magyarok nyelvhasználata azzal, hogy új nyelvi közegbe kerültek, más társadalmi- életmódbeli viszonyok irányítottk életüket. Bakó Elemér több, mint háromszáz interjút készített, melyet magnószalagon rögzített. Halála után felesége állította össze ezek alapján Az amerikai magyarok nyevének utatásáról című könyvet. Ajánljuk szakembereknek: nyelvészeknek, amerikanisztkával foglalkozóknak, történészeknek. 

A könyv Bakó Elemér életrajzával kezdődik. A második világháború előtt doktorált, lett egyetemi tanár Debrecenben, aztán 1945 után külföldre került, előbb Németországba, onnan pedig Amerikába. 
Melyek a legfontosabb feladatok az amerikai magyarok nyelvének kutatásakor?- ez a könyv legfontosabb témája. A Magyar Egyház című folyóiratban megjelnt cikkekből tudjuk ezt meg. 
- Egyáltalán tudni, hány főről beszélünk. Még a körszerű történeti demográfia korában sem vagyunk biztosak abban, hány magyar él Amerikában. 
- Tudni, hányan beszélnek otthon kizárólag magyarul, vagy használják az angolt is. hány embernek van olyan munkahely, ahol csak magyarul beszélnek. 
- Elkülöníteni az esetlegesen kialakuló nyelvjárásokat, pl. a pennsylvaniai bányákban dolgozó magyarok nyelve hogyan válik el az irodalmi angoltól.
- Megvizsgálni, az otthoni magyar nyelvjárások hogyan befolyásolják a magyar nyelvhasználatot Amerikában. aki Szeged környékéről érkezett, az angolban is megtartja a ő-ző beszédet? Aki Hajdú megyéből való, az az í-ző beszédet Amerikában is megtartja?
- Nagyon fontos a társadalomtörténeti vizsgálat: mennyiben beszél másképp az, aki otthon a munkásosztályhoz, mint aki pl. a középosztályhoz tartozott.
- Nagyon fontos lenne a társtudományok együttműködése, például néprajz, történelem. Rögzíteni kellene az amerikai magyarság életét, mielőtt az felszívódik a " nagy olvasztótégelyben". (A könyv megjelenése óta erre komoly törekvések voltak). 
- Amikor majd elegendő mennyiségű gyűjött anyag áll rendelkezésre, el kell készíteni az amerikai magyar által használt nyelv
a,szótárát
b, nyelvföldrajzi térképét
Mindkettőhöz sok és jó nyelvész szakember szükségeltetik ( recenzens még hozzátenné. irodalmár is, hiszen az amerikai magyarságnak jelentős irodalmi hagyatéka is termett), ezeket képezni kellene helyben, vagy pedig Magyarországról hívni kellően elhivatott embereket). 

Mindenesetre Bakó Elemér felvázolta a kutatási irányokat, kitűzte a táblákat. A jövendő generációkra vár az a feladat, hogy ezeket a kijelölt feladatokat végre is hajtsák. Nem tudom, hány fiatal érez indíttatást erre, remélni merem, hogy azért akadnak ott helyben, az Ócen túlpartján elhivatott ifjak, akik tudományos pályájukhoz jó kiindulási alapnak érzik az amerikai magyarság nyelvének kutatását. 

Debrecen, 2002.