Wilbur Smith:A folyó istene

 Wilbur Smith ( 1933-2021), a kalandregény dél-afrikai mestere, nagyon szerette Egyiptomot. Hat könyve is az ókor Egyiptom világában játszódik. A folyó istene- túl azon, hogy izgalmas kalandregény- nagyon sokat megtanít nekünk ennek a különös civilizációnak a működéséről, a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó emberek mindennapi életéről. A könyvajánlónkban közölt rövid spoiler nem tükrözi vissza azt a légkört, milliőt, mely áthatja az egész regényt, annak minden mondatát, sorát. Remélhetőleg azért a célját eléri: kedvet csinál a könyvhöz. 

A fiktív, de valós hátterű regény cselekménye tehát az ókori Egyiptomban játszódik, annak is hanyatló periódusában, VIII.Manasse fáraó uralkodása alatt. A hajdan fényes egyiptomi birodalmat ellenségek tépik, a Nílus delta-vidékén hamis fáraó uralkodik, délről pedig afrikai népek támadása jelent veszélyt a birodalomra. A nagyobb távolságra történő utazás csak katonai kísérettel lehetséges, mivel az utakon öntörvényű rablóbandák, valóságos mini-hercegek vezetésével, garázdálkodnak, s fosztogatják az utasokat. Mindennek ellenére az elit igyekszik őrizni a látszatot, a mindennapi életből kirekeszteni a problémákat. 
Így tesz A folyó istene című regény elbeszélőjének ura, Imtep is. 
A történetet egy rabszolga-státuszú eunuch meséli, aki azonban jóval kedvezményezettebb helyzetben él, mint egy átlagos rabszolga. Tudós ember, aki ért az orvosláshoz, a csillagászathoz, és számtalan más dologhoz, és nem utolsósorban ő Imtef lányának, Lostrisnak nevelője is. A regény egy víziló-vadászat leírásával indul. Erre a vadászatra minden évben sor kerül, mivel a vízilovak felzabálják a termést, és rendkívül ellenségesek az emberrel szemben. A Hórusz lehelete hajó, melyen Lostris és Taita, az elbeszélő is utazik, túl közel merészkedik egy bikához, mely majdnem felborítja a hajót. Lostris is a vízbe zuhan, de a hajó parancsnoka, a rendkívül vakmerő Tanus utánaugrik, felmásznak a víziló hátára, Tanus pedig kardjával szúrja a hatalmas bikát. Éppenhogy megmenekülnek, Tanus pedig elképesztően népszerű lesz a tömegek körében- ezzel viszont riválisokat szerez az előkelők körében. Lostris és Tanus szerelmesek lesznek, és Hápi istenasszony templomában örök hűséget fogadnak egymáshoz. Csakhogy Intef úr, aki befolyásos politikai személyiség, soha nem engedné, hogy lánya egy fiatal katonához menjen feleségül. Jómódú, befolyásos férjet szeretne neki. Lostris, kissé naivul, úgy gondolja, hogy ha az eunuch beszél apjával, akkor apja engedni fog. A dolog igencsak fordítva sül el:Intef úr ugyanis már kémei útján tudomást szerzett arról, mi történt Lostris és Tanus között, és Taitát, a nevelőt, hibáztatja érte. Megkorbácsoltatja, de úgy, hogy hónapok után is fájdalmai vannak a férfinak. 
Másnap érkezik a fáraó hajója. Manasse fáraó teljesen alkalmatlan az uralkodásra, ennek ellenére az isteni rang és tisztelet kijár neki. A hajó, amely hozza, rosszul vesz egy fordulót a Níluson. Majdnem felborul. Tanus az, aki okos csellel megmenti a hajót, ezzel újabb ellenségeket szerez az előkelők körében. Másnap színházi előadás várja az uralkodót, melyet Taita rendez. Intef úr emberei szerepelnek a darabban. Intef azonban ördögi cselt eszel ki, hogy bosszút álljon Tanuson....

Milyen is Wilbur Smith interpretálásában az egyiptomi világ? Először is: jóval racionálisabb ( milyen érdekes, akkoriban nem ismerték ezt a szót...), mint amilyennek a tankönyvekből és általában az egyiptológiai irodalomból tudjuk. Másrészt borzasztó kegyetlen- ezt alighanem eltalálta Wilbur Smith. Kiknek ajánljuk A folyó istene című könyvet, A kalandregények kedvelőinek, az egyiptomi civilizáció és a Nílus rajongóinak, és mindenkinek, aki igényesen kíván szórakozni. 

Delej Kft, 1993. Ford.:Somló Ágnes. Wilbur Smuth könyveinek van magyar oldala:wilbursmith.hu