Lackfi János- Vörös István: Apám kakasa
Azt gondolom, nem kellett volna megírni ezt a könyvet. Illetve: Nem így kellett volna megírni.
Bizonyos esetekben jobb, ha az ember az ötleteit nyugodni hagyja, egészen addig, míg elalszanak, vagy felváltják őket újabb ötletek.
Nem az alapkoncepció rossz: érdemes klasszikus gyermekverseket parodizálni, különösen, ha valakik olyan tehetséges modern költők, hogy megtehetik. Lackfi János és Vörös István azok. A baj a mennyiséggel van. Gyakorlatilag végigszáguldanak humor-energiájukkal az egész magyar irodalmon, így aztán silány költői versennyé avasodik a produkció, függetlenül attól, hogy az egyes költemények külön önmagukban mennyire rezgetik meg az olvasók rekeszizmait. A címadó vers, az Apám kakasa, például egyáltalán nem. Viszont az Áprilys, vagy A kocsim csudaszép Audi, vagy éppen a Követelő, nagyon is. A Nyanya című vers-produkciót viszont kifejezetten ízléstelennek találom. És így tovább...Szóval, ilyen gyermekkönyvet nem szabadna írni. Helyette inkább valami szépet, gyönyörűt. Amit aztán megfelelő marketing-tevékenység által lehet az Olvasóhoz eljuttatni.
Az is van olyan szép feladat, mint Arany Jánost megviccelni.
(NORAN Kiadó, 2004.)
Ez meg itt egy másik blog: sajtoszemle.blogspot.com
Bizonyos esetekben jobb, ha az ember az ötleteit nyugodni hagyja, egészen addig, míg elalszanak, vagy felváltják őket újabb ötletek.
Nem az alapkoncepció rossz: érdemes klasszikus gyermekverseket parodizálni, különösen, ha valakik olyan tehetséges modern költők, hogy megtehetik. Lackfi János és Vörös István azok. A baj a mennyiséggel van. Gyakorlatilag végigszáguldanak humor-energiájukkal az egész magyar irodalmon, így aztán silány költői versennyé avasodik a produkció, függetlenül attól, hogy az egyes költemények külön önmagukban mennyire rezgetik meg az olvasók rekeszizmait. A címadó vers, az Apám kakasa, például egyáltalán nem. Viszont az Áprilys, vagy A kocsim csudaszép Audi, vagy éppen a Követelő, nagyon is. A Nyanya című vers-produkciót viszont kifejezetten ízléstelennek találom. És így tovább...Szóval, ilyen gyermekkönyvet nem szabadna írni. Helyette inkább valami szépet, gyönyörűt. Amit aztán megfelelő marketing-tevékenység által lehet az Olvasóhoz eljuttatni.
Az is van olyan szép feladat, mint Arany Jánost megviccelni.
(NORAN Kiadó, 2004.)
Ez meg itt egy másik blog: sajtoszemle.blogspot.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése