Fenyő István: Haza és tudomány
Fenyő István 1969-ben megjelent esszékötetében a reformkori magyar liberalizmust veszi górcső alá. Rámutat a korabeli magyar liberálisok elképesztően magas szellemi orientációjára, részletesen elemzi a liberalizmus társadalomátalakító szerepét. Megérthetjük elemzéséből, hogy a 19.századi nagy gondolkodók nem a korlátlan szabadság, hanem a zsarnokság elleni küzdelem jegyében voltak liberálisok. Ma konzervatívnak neveznénk őket...
A Bevezető tanulmány után a Szerző három életművet elemez könyvében: Horváth Mihályét, Pulszky Ferencét, és Fényes Elekét, aki e sorok írójának is nagy kedvence. Ő volt Magyarország első közgazdasági újságírója. Halhatatlanná azonban statisztikai műve tette nevét. Mára kicsit elfeledkeztünk emlékéről, pedig munkássága mérföldkő a magyar tudományosság gazdag történetében.
Fenyő István könyve körkép. Körkép arról a szellemi elitről, mely a 19. században átvezette hazánkat a feudalizmusból a polgári társadalom- kapitalizmus vizeire. Ők maguk is tudták, hogy ahová érkezünk, az nem a Paradicsom, tisztában voltak a várható nehézségekkel. Nem idealizáltak. De elkötelezetten tudták, hogy hazánk jövője nem lehet más, csak a polgárosodás.
És igazuk lett.
A Bevezető tanulmány után a Szerző három életművet elemez könyvében: Horváth Mihályét, Pulszky Ferencét, és Fényes Elekét, aki e sorok írójának is nagy kedvence. Ő volt Magyarország első közgazdasági újságírója. Halhatatlanná azonban statisztikai műve tette nevét. Mára kicsit elfeledkeztünk emlékéről, pedig munkássága mérföldkő a magyar tudományosság gazdag történetében.
Fenyő István könyve körkép. Körkép arról a szellemi elitről, mely a 19. században átvezette hazánkat a feudalizmusból a polgári társadalom- kapitalizmus vizeire. Ők maguk is tudták, hogy ahová érkezünk, az nem a Paradicsom, tisztában voltak a várható nehézségekkel. Nem idealizáltak. De elkötelezetten tudták, hogy hazánk jövője nem lehet más, csak a polgárosodás.
És igazuk lett.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése