Peter Frankopan:Selyemutak.Egy új világtörténet

 A hagyományos szellemben fogant világtörténeti művek általában Európa-,esetleg Amerika-centrikusak. Peter Frankopan,a kortárs történetírás nagy alakja Selyemutak. Egy új világtörténet című könyvében teljesen más utat mutat. A történelem középpontjává ugyanis Közép-Ázsiát teszi meg.

Van-e létjogosultsága ennek a szemléletnek?Mint a könyvből kiderül,nagyon is. Ezen a területen ugyanis olyan államok,birodalmak alakultak ki,melyek összekötő szerepet töltöttek be Európa és a Távol-Kelet között. Konstantinápoly,Perzsia,Szamarkand,a Mogul Birodalom,a ma egységes India sok-sok fejedelemsége szoros kapcsolatban állt Európával (egy tetszetős példa Frankopan könyvéből:az angol térdszalagrend lovagjainak díszét távol-keleti szövetből készítették). Ezek a kapcsolatok nemcsak a gazdaság területére terjedtek kj:I.Erzsébet angol királynő kifejezetten kereste a kapcsolatot a virágkorát élő Oszmán Birodalommal,próbálta őket megnyerni egy spanyol-és franciaellenes szövetség tervének. Arról már nem is beszélve,hogy ezek az államok a történelem bizonyos időszakaiban jóval nagyobb anyagi erőforrásokkal renddlkeztek,mint pl.Európa. A kora középkor Európája csontszegény,míg Perzsia dúsgazdag. Nem változtatott ezen az iszlám terjedése sem:az arab kalifátusok mindig ügyeltek arra,hogy a kereskedelem müködjön. Az iszlám világ vallási türelme pedig példamutató volt,mindmáig.

Csakhogy jött a felfedezések kora,s a történelem súlypontja áttevődött Európa nyugati részére. Innentől adódik egy új kérdés:lehet-e ilyen körülmények között pusztán közép-ázsiai szemszögből írni világtörténelmet?Már kevésbé. A térség ugyanis kiszolgáltatottá válik az európai-főként a brit,de nem elhanyagolhatóan a holland,a francia és később az orosz,majd az olajkincs kiaknázásával az amerikai-hatalmaknak. Perzsia korrupcióba süllyed,az uralkodó elit verseng a különböző nyugati kölcsönökért,amely aztán zömmel az elit birtokába kerül. A második világháború idején a térség mellékhadszíntérré válik,prioritást majd az olajválság illetve a nenzetközi terrorizmus idején kap. Frankopan álláspontja e kérdésekben egyértelmű:a Nyugat kihasználta a Keletet,lenézte az itt élő embereket,pusztán a minél nagyobb haszonra törekedett,semmi másra. 

Frankopan könyvét mégis elfogulatlannak kell minősítenünk. Nem titkolja el a Kelet hiányosságait:az uralkodó osztály mai szemmel elképesztő fényűzését,az egész társadalmat átszövő korrupciót. De őszintén szól a Nyugat cinizmusáról,sok esetben kifogásolható hozzáállásáról. Éppen ezért,emiatt az elfogulatlanság, az európai történeti tudat számára újdonságként ható adatok,információk,új megközelítések miatt minden,történelem iránt lelkesedő profi szakember és amatőr rajongó számára. Ott a helye a könyvespolcon!

Fordította Makovecz Benjamin. Park Könyvkiadó,2020.