Szép Szó Antológia,1973

 Hajdanában-danában a Népszava című baloldali lapnak volt egy kulturális melléklete,az volt a címe: Szép Szó.Nem téved az, aki bizonyos József Attila-i hatásokat vél felfedezni a kulturális melléklet címében. A Szép Szó éves terméséből minden évben kiadtak egy antológiát. Az 1973.év termését például 1974-ben, a Táncsics Könyvkiadó gondozásában. 
Azért irigykedhetünk. Olyan alkotók nevével találkozunk a könyvben, mint Baranyi Ferenc, Bertha Bulcsu, Boda István,Cseres Tibor, Kolozsvári Grandpierre Emil, Gyurkovics Tibor, Nagy László, Orbán Ottó, Parancs János, Ratkó József, Szeberényi Lehel, Takács Gyula, Utassy József,Vathy Zsuzsa, és még sokan mások. Szóval, igencsak " márkás" nevek. Nincs arra módunk, ebben a rövid könyvajánlóban, hogy mindenki minden remekét részletesen elemezzük, inkább csak forgácsokat, fény-darabkákat röppentenénk fel az antológiából, hátha valakinek kedve támad utólag megvásárolni, vagy éppen könyvtárból kikölcsönözve elolvasni. 

Kezdjük egy akkoriban reményteljesnek tartott író, Baráth Lajos novellájával, címe: Mennyit ér a föld? Egy derék parasztember, bizonyos Csibuk Vargha Dénes földje útjában áll a bányatársaságnak. Dénesünk erre úgy gondolja, felsrófolja az árát. Előbb ötszáz pengőt kér, aztán már ezret, de azzal a csábító gondolattal is eljátszik, hogy ezerötszázért adja. A bányatársaság megelégeli a dolgot, végül kilencvenhat pengőben állapítja meg az árat, és még ezt sem teljes egészében fizeti ki, inkább levonja belőle a bizottsági tagok költségét. Dénesünk aztán munkát kénytelen vállalni a bányában. A történet legfőbb tanulsága az, hogy Magyarországon a kisembernek nem volt esélye a nagy cégekkel szemben. A kisember nem nőhet naggyá, ha ilyesmiben gondolkodik, még azt is elveszíti, amije van. 

Bertha Bulcsu: A folyónál című novellája napjainkban ( azaz az 1970-es években) játszódik, ez neki az időkerete, ahogy mondják az irodalmárok. Kollár főmérnök és felesége szezon elején a Balcsin horgászni szeretne. Egy horgásztanyánál állnak meg, ahol szobát is foglalnak. Minden rendben levőnek tűnik, ám egyszer csak a mérnök nemet mond. A mű végén derül ki, hogy miért: az 1950-es évek viharaiban a tulaj felesége kirúgatta a mérnököt az akkori állásából. Bertha Bulcsu novellájának igazi tanulsága az, hogy a kommunista vezető nem vész el, csak átalakul. Egyik nap gyár, másik nap horgásztanya. Vezetői pozíciójáról nem mond le. 

Fodor András: Milyen nehéz lesz...című versének alaphelyzete a generációk közötti ellentét. Egy éjjel a költő elindul, hogy megkeresse fésűjét ( az éjszaka közepén megy fésűt keresni,kérdezhetnénk, ja persze, jön a válasz, groteszk!), és találkozik a festővel. A festő egy kocsmából menekül ki, kiűzik onnan a Jimmy Hendrix-jelvényt viselő fiatalok. Fodor András a természetességet hiányolja az ifjú generációból. És ha belegondolunk: ebben a pop-rock-rap kultúrában valóban van valami csinált, valami természetellenes. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy Fodor András, azáltal, hogy általánosít, megóvja magát attól, hogy egy generációt ( őket hívjuk ma boomereknek, igen, számoljunk csak...) kárhoztasson. Csak a természetességre vágyik, amit a versben a festő képvisel. A művész tehát természetesebb, mint az akkori, az asztalra még semmit le nem tett ifjúság. 

Kinek ajánljuk ezt az antológiát? A könyv gyakorlatilag hű keresztmetszete az 1970-es évek irodalmának. ( namost, hogy Aczél György is szerepel benne, azt tudjuk be a kornak, nem kötelező elolvasni). Úgyhogy aki szereti az igazi, veretes, páncéling-csillanásos magyar literatúrát, az olvassa!