Fiatal költők antológiája,1964

 1964-ben, a Diákkönyvtár sorozatban jelent meg (Harsányi Zoltán válogatásában, szerkesztésében) a Fiatal Magyar költők.Válogatás a mai magyar lírából című antológia. Hát, finoman szólva is irigylésre méltó a könyvben szereplő költők névsora. A teljesség igénye nélkül:Baranyi Ferenc, Bede Anna,Fodor András,Jobbágy Károly,Juhász Ferenc,Kalász Márton, Mezei András,Nagy László,Orbán Ottó, Szécsi Margit, Tornai József, Simon István és mások verseiből válogathat a Kedves Olvasó. Sokféle stílus, irányzat megfér egymással ebben a kötetben. Ebben a picinyke könyvajánlóban a versek közül válogatunk néhányat, mintegy figyelemfelkeltésként. 

Baranyi Ferenc:Húgom. A vers mondanivalója kettős:sajnálja a falut, amiért elveszített egy fiatalt, ugyanakkor félti húgát a várostól. A politikusoknak (fényes szellők) pedig azt üzeni: ne fújjanak olyan nagyon...

Maróti Lajos: A tér élete. Az elméleti fizikusból hétkötetes költővé avanzsált professzor a tudományos világkép és a művészi világkép ellentmondásait boncolgatja. A tér, mint olyan, a teremtés csúcsa, önálló, érző lény. Az űrkorszak pedig bebizonyította, hogy a tér az ember számára ugyanúgy meghódítható, megismerhető, akár a földi természet. Hatvanas évek derűs optimizmusa...

Nagy László: Az örök hiány köszörűjén.Érdekes, hogy nagy költők milyen szépen és pontosan tudnak emlékezni egymásra. Nagy László e versében József Attila tanítványának vallja magát. A szabadság " őrült áhítása" okozta szerinte a költő halálát. József Attilában már nem pusztán valami szocialista eszme megalapozóját, hanem a pszichoógiai költőt, a lényeget, a belső magot keresi. 

Orbán Ottó:Kibomló nyár. A huszadik század egyik legszebb szerelmes verse. Nagyon plasztikus képalkotású vers,szinte látja a ember az utak porát söprő szelet, a borjakat, a meztelen testet, és élvezi az Olvasó a leleményes rímek egész sorát. 

Simon Lajos:Ó,lelkiismeret...Annak tudatosítása, hogy az emberben a lelkiismeret a lényeg, mert ez tartja vissza a rossztól: háborúktól, gyilkosságtól, gátlástalan önérdekérvényesítéstől. A költő azért fohászkodik, hogy mindig óvja őt meg lelkiismerete a rossztól. Nagyon szépen, ugyanakkor furcsa visszafogottsággal megírt vers. 

Varga Katalin: Derű. A vers az anyaság dicsérete. A költő életképeket villant fel maga és gyermeke életéből: szaladgálást, gügyögést, virágot, amelyet a fiú hoz édesanyjának: Mindössze három versszak, rímtelen, de nem is hiányoljuk belőle a rímet. Anyák napi ünnepségekre kellene szavalni ezt a verset. Gyönyörűség.

Ez csak szöszmötölés a sok gyöngyszemből. Az persze ,hogy olykor akadnak a könyvben szocializmust dicsérő versek, no meg itt van Váci Mihály, az korszellem. 1964: Éppen megszilárdul a Kádár-korszak...