Cserépfalvi Imre:Egy könyvkiadó feljegyzései 1945-1963

 Cserépfalvi Imre a magyar könyvkiadás történetének egyik legnagyobb alakja. Olyan legendás alkotókkal dolgozott együtt,mint József Attila,József Jolán,Faludy György,Radnóti Miklós,Karinthy Frigyes,Heltai Jenő,Kovács Imre és még sokan mások. Irodalom és művészetek iránt érdeklődő ember volt,de nem idegenkedett a közélettől sem. Magyarország 1944-es megszállása után a Gestapo letartóztatta,nemlétező összeesküvést akartak a számlájára írni. Egy könyvkiadó feljegyzései című memoárja a magyar történelem izgalmas korszakába,az 1945-1963.közötti időszakba vezet bennünket. 

Véget ért a második világháború,az emberek lassan feljönnek a romok alól,s elszörnyedve nézik a Budapest városát ért iszonyú pusztulást. A könyvszakma-annak ellenére,hogy borzasztó nehéz papírt szerezni és rendes nyomdát találni-már 195-ben újjáéled. Rendkívül nagy elismeréssel szól a Szerző Vas Zoltánról,akinek elévülhetetlen érdemei vannak a magyar könyvkiadás újjáélesztésében,a tárgyi-anyagi feltételek megteremtésében. Szó esik a tankönyvproblémáról:a demokratikus Magyarországnak szüksége volt új tankönyvekre,s arról a hősies erőfeszítésről,amellyel ezt a problémát megoldották. Ekkor jelent meg többek között Kosáry Domokos híres magyar történelmi tankönyve is. Ahogy aztán múlnak a negyvenes évek,egyre sötétebb fellegek gyülekeznek az ország fölött. Rákosi Mátyás és kommunista pártja építi ki diktatúráját.Cserépfalvi kifejezetten ellenszenves,törtető embernek mutatja be Révait,s idézi Kassák Lajos írását,arról a bizonyos aranyláncról,és az ebből Kassák által levont konzekvenciát. Sajnos,arról is képet kapunk,micsoda konkurrenciaharcot eredményeztek a kulturális életben az igazolási eljárások. Cserépfalvi utólag is vállalja azt,hogy nem állt Püski mellé az igazolási eljárások alkalmával. Ma,a 21.században,ezt a kérdést már árnyaltabban látjuk. Az első rész a könyvkiadó erőszakos államosításával zárul. Életrajzi érdekesség,hogy Szerzőnk ezután méhészkedéssel foglalkozott.

A könyv második részében Cserépfalvi történelmi-irodalmi értékű portrét fest néhány olyan emberről,akik a tárgyalt időszakban meghatározták az életét. A mai Olvasó számára közülük József Jolán,a költő József Attila nővére a legismertebb. Megírta öccse életrajzát,Cserépfalvi szerint kitűnően. Több József Attila kutató azonban ezt a művet elnagyoltnak,elfogultnak tartja. Cserépfalvi részletesen tárgyalja a költő életét meghatározó két nő,Jolán és szerelme,Szántó Judit egymáshoz való viszonyát. A könyv Juditot kicsinyes,birtokló szeretetű nőként ábrázolja,aki kisajátította magának József Attilát-életében,halálában pedig az emlékét is. Jolán valódi polgárasszony,aki azonban nem idegenkedett a baloldali,szocialista értelmiségi köröktől sem-utólag itt már érezzük az alkalmazkodás kényszerét.

A könyv harmadik része a Corvina Kiadó alapítását és működését mutatja be. A Corvina hihetetlenül fontos szereplője a magyar kulturális életnek. Abban a korban,a hidegháború és a  kommunista diktatúra időszakában (1945-1989) ez a kiadó volt az  egyetlen,amely Nyugat-Európában népszerűsítette Magyarországot,bemutatta az ország kultúráját,turisztikai célpontjait,ráadásul az itthon megszokottnál jóval igényesebb nyomdai-könyvkötészeti színvonalon dolgozott. Bepillanthatunk a könyvkiadó életének mindennapjaiba,megismerjük a fontosabb Szerzőket,Szerkesztőket.

Ajánljuk Cserépfalvi Imre:Egy könyvkiadó feljegyzései 1945-1963 című könyvét mindazoknak,akiket érdekel Magyarország 20.századi története,kutatják József Attila,Kassák Lajos életművét vagy éppen a Kisgazdapárt történetébe ásták bele magukat mélyebben. A művelődéstörténészek számára is alapvető munkának tartom Cserépfalvi kiváló stílusban megírt könyvét. Nagyobb könyvtárakban,jobb antikváriumokban elérhető.

Gondolat,Budapest,1989.