Hodossy Gyula:Szövi a lélek vásznát

 Hodossy Gyula szlovákiai magyar költő, szerkesztő, 2022-ben kapott József Attila-díjat, amihez utólag is gratulálunk! Szövi a léke vásznát. Ötven év-ötven vers című könyve átfogó képet ad költészetéről ( vagy más nézőpontból:bevezet költészetébe), annak sokszínű tartalmi, formai mozzanatairól. Az alábbi rövid könyvajánlóban szeretnék néhány verset kiemelni a kötetből, ezzel is ráviláígtva arra, hogy egy versgyűjtemény, csak egészében egész, a jó verseskötet egyetlen nagy ív. Utazás egy olyasfajta hídon, amelyről leszállni már nem nagyon lehet.Hodossy Gyula kötete ilyen. Sodor, eleven, ha egy verset elolvastál, kedved támad egy másodikhoz, ha azt is elolvastad, jöhet a harmadik, stb. Mindazonáltal hatalmasat téved az, aki ezek után azt gondolja, hogy Hodossy költői szövegei könnyen értelmezhetők. Sőt! Komoly, de kedvünkre való intellektuális erőfeszítés ( játék?) ezeknek a verseknek az olvasása. néhány versről írtam le gondolataimat, nem biztos, hogy minden esetben jól fogalmaztam, vagy sikerült szavakkal is becélozni a gondolatot.Személyes olvasói reflexiók, versekhez.Remélem, érthető lesz.

Kezdjük mindjárt a kötet nyitódarabjával, címe: A kiút.Buddhista szellemű koan, európai embereknek. Jó darabig töprengtem rajta. Lehet ez a " bent" maga az élet, de szűkíthetjük: közélet, párkapcsolat, szakma,valamilyen életfilozófia, vagy vallás. Radikális értelmezésben: mindenképpen " be" kerülsz, részévé válsz a rendszernek, kívül maradni lehetetlen. Ez a " rendszer" pedig vonatkozhat a szocializmusra, vagy éppen valamely félresikerült demokráciára...Kitűnő felütése a könyvnek!

Greenwichtől keletre.A két nyitósornál szemléletesebben még senki nem fogalmazta meg Európa földrajzi helyzetét. " Aszfalton pocsolya/benne Európa"- zseniális. Mindenki látja ( vay legalábbis sokmindenki érzi) hogy váságba került az Európa-projekt, a jóléti életformán nyugvó, egy politikai rendszer irányába hajló öreg kontinens szellemi értelemben nem most futja legjobb időszakát. Ugyanakkor van az európaiságnak valami olyan szinonímája hogy elárvult-magára hagyott-szürke ( londoni esők után sok alkotó lája szürkének a kontinenst). Európa olyan-kicsi, összeaszott, görbe hátú. Mint egy öreg néni. S ebbe az elárvult, toldozott-foldozott kontinensre  "Jönnek az emberek/ ki ezért, ki azért.". Nem tudom, mikor keletkezett a vers, de ha 2000 előtt, akkor zseniláisan megjósolta a kontinens jövőjét. 

A semmiről, ami nem egyenlő a szigettel. A semmi- ideológiamentesség, pihenő eszmék világa. Egyszerűen csak semmi.A sziget:kényszer. hol az egyén kényszeríti magára, mert nem bírja elviselni a többség elnyomását, közönyét, szeerettelenségét, intoleranciáját.Máskor maguk a zsarnokok hoznak létre szigeteket, mert nem bírják elviselni az emberek békességét, szeretetteljességét, toleranciáját ( lásd a szibériai tábor esetét). Van, hogy a történelem " termel ki magából" szigeteket, ilyen szigetek a " kisebbségi magyarság" nyelvi-kulturális-történelmi közösségei a magyar " anyaország" ( kissé lesajnáló kifejezés, de nem tudok jobbat, elnézést) határain túl. Aztán kérdés, hogy ez a sziget-lét, ez meddig bír létezni a történelemben, s hogyan hat magukra a sziigetlakókra. A Szövi a lélek vásznát kötetben több olyan vers is olvasható, mely éppen saját beágyazottságával szembesíti az embert. Szóval, mindannyiunknak van szigete, és mindannyiunknak van arra lehetősége, hogy beköltözzön egy másik szigetre, vagy éppen visszaköltözzön a szárazföldre. Csak rajtunk múlik.

A kötet címadó versében ( Szövi a lélek vásznát) azért szövi, hogy szóval kimondhassa saját szabadságát. Nekem erről az jutott eszembe, hogy a szabadságot, azt bizony hirdetni kell- legyen az bár jogi értelemben vett avagy szellemi értelemben vett szabadság. Aki lélekben szabaddá vált, nem magától, nem pusztán a maga erőfeszítéseinek köszönhetően vált azzá, hanem kapott egy Lelket, akinek szavára felelt, és ebben a nagy összehangzatban van az egyén szabadsága. Az igazi szabadságot, azt nem kiharcolják, azt megszövik. Szálakból, fokozatosan. Nem ráengedik az emberre, mint egy veszettül ugató veszett kutyát, hogy: ott a célpont, harapd meg! Nem forradalmi ,hanem igényes kézműves műhelyekben készült, referenciának is alkalmas mintadarab.Az igazi szabadság szép, nem pedig durva, ronda. Mert szépen van ám megszőve, hiszen nem akárki munkája az! 

Ajánlom Hodossy Gyula: Szövi a lélek vásznát című kötetét mindenkinek aki szereti az irodalmat. Igényes, sokoldalú, szövögető lelkeknek való irodalom, érdemes követni, gondolkodni róla! 

Lilium Aurum Kiadó, Dunaszerdahely,2010.