Könyvekről mindenkinek

 Linda Taylor:Méreg ajándékba című könyve klasszikus krimi,sok-sok meglepő fordulattal. Először minden egyértelműnek látszik,aztán Sinus felügyelő (micsoda név!) és csapata fokozatosan,tényről tényre,kockáról kockára kideríti az igazságot. Az alábbi könyvajánlóban rövid spoilert közlök a mű cselekményének kezdeteiről. A többit pedig a kíváncsi Olvasóra bízom. A fiktív történet az 1980-as években játszódik,az USA-ban. A Jackson házáspár jó módban él,előkelő negyedben lakik,személyzetet tart. Egy este Mr.Jackson kétségbeesve hívja a rendőrséget. Kilenc után hazaért-vallja,amikor beállt a garázsba,lövést hallott a házból. Kivette a pisztolyát a kocsiból,és berohant a lakásba. Egy feketeruhás betörőt talált ott,aki lelőtte Mrs.Jacksont. Erre ő,a férj,lelőtte azt a betörőt,aki meggyilkolta az ő feleségét. A helyszínen tehát két holttest van:az életében mozgáskorlátozott Amanda Jackson egy fotelban,illetve tőle alig két lépésre a betörő. Sinus felúgyelő nyomozócsapata szerint a sztori sántít

 Judith Finlayson könyve a hazánkban megjelent tudományos-ismeretterjesztő orvosi könyvek egyik legjobbja. A korábbi évtizedben megszokottól teljesen eltérő paradigmából mutat be betegségeket, azok okait, s tartalmaz útmutatást arra nézvbe, hogy lehet ezeket az egész életre szóló krónikus betegségeket minél hatékonyabban elkerülni, egészségesen élni, még idősebb korban is.  Sokszor feltették már a kérdést:a szüleinktől örökölt génjeink vagy a környezeti hatások határozzák meg egészségünket, különféle betegségekre való hajlamainkat? Finlayson könyve éppen azt bizonyítja be, hogy a kérdésfeltevés nem jó, hamis. Ahhoz ugyanis, hogy szervezetünkben lévő gének kifejeződjenek, bizonyos környezeti hatásoknak kell érvényesülniük. A gének, a testünket generációk által meghatározott módon felépítő egységek ugyanis módosulhatnak. Elcsendesethetnek, vagy éppen felerősödhetnek. Az epigenetika szakterülete éppen azzal foglalkozik, hogyan fejeződnek ki ezek a gének az egyes emberekben, közösségekben

 Sophie Hannah rendkívüli tehetséggel írja tovább Agatha Christie hősének,Hercule Poirot-nak különleges történeteit. Bizonyítja ezt a Poirot csendes éje című izgalmas bűnügyi regény is. Az alábbi könyvajánlóban rövid cselekményleiŕást, afféle rövid spoilert közlök-semmiképpen nem akarom elvenni az izgalmat,a feszültséget és nem utolsósorban a megfejtés örömét az Olvasótól-azt azért hozzá kell tegyem,igencsak nehéz kitalálni a gyilkos személyét és indítékát.  A történet 1931-ben játszódik,Angliában-bár lesz a nyomozásnak egy időben és térben messzire vezető szála is,ahogy az már a Poirot-történetekben lenni szokott. A belga mesterdetektív és segítője,Cathpool felügyelő éppen a közös karácsonyt tervezgetik,amikor is álnéven bejelentkezik Catchpool anyja. Az igencsak vehemens természetű hölgy egy barátnője ügyében és védelmében kér segítséget. Vivienne férje,Arnold, a mindig jókedvű egykori matematikatanár,ugyanis halálos beteg. Az orvosok szerint nem fogja megélni a jövő évet sem. A csal

I. ( Nagy) Lajos királyunk ( magyar királyként uralkodott 1342-1382.között) a középkori magyar és európai történelem igen jelentős alakja volt. Ehhez képest iskolai oktatásunk, történeti köztudatunk igen keveset szól róla. Benkő László történelmi regénytrilógiája tehát hiánypótló alkotásnak tekinthető. Történelmileg hiteles, a felhasznált forrásanyag között akadnak krónikák, oklevelek is), szépirodalmilag pedig fantáziadús, nyelvileg és lélektanilag minden igényt kielégít. Benkő László Aranysarkantyús lovagok című könyve tehát kitűnő történelmi regény. Ebben a rövid könyvajánlóban csak morzsékat villantunk fel a meglehetősen gazdag cselekményből, hogy ezzel csináljunk kedvet mindazoknak a mű elolvasásához, akiket érdekelnek a magyar és európai múlt kincsei.  A történet az 1330-as években kezdődik. Ekkor még Nagy Lajos apja, az Itáliából hazánkba érkezett Anjou-házi uralkodó, Károly Róbert ül a magyar trónon. A kiskirályok korszakának már vége, Károly Róbert rendet teremtett az országba

 A sporttudományok, azon belül is sporttörténet, a nemzetközi történettudománynak az utóbbi években igen szépen fejlődő ága. Rózsaligeti László arra vállalkozott könyvében, hogy áttekinti a magyar olimpiai érmesek sportpályafutásának történetét. A vállalkozás sikeresnek bizonyult. A hazai és nemzetközi olvasóközönség és szakembergárda kitűnő kézikönyvet kapott, mely a rengeteg adaton, információn túl nagyon sok érdekességgel szolgál.Ebben a rövid könyvajánlóban azzal szeretnék kedvet csinálni e könyv olvasásáhz, netán megvásárlásához, hogy leírom, miért is tetszik nekem annyira Rózsaligeti László ( és természetesen a szerkesztőgárda) műve.  1. Nagyon jó a könyv kiállítása, formátuma. Stabil, keménykötésű lexikon, a hasonló műfajú könyveknél azonban jóval tömörebb, vékonyabb, ezáltal valahogy jobban kedvünk támad kézbe venni. A borító pedig zsenális, itt nem sorolnám fel azt a sok embert, akit az impresszum szerint " felelős" a képanyagért, de remek munkát végeztek.  2. Mint m

 A meglehetősen furcsa címmel ellátott regényt 2024-ben a New York Times szakértő zsűrije a 21.század legjobb tíz könyve közé választotta. A chilei író könyve afféle írói enciklopédia a 20-21.század nem mindig bársonyos világáról. Latin-amerikai író művéről szó lévén,az első kérdés:mi a viszony Bolañonak a Márquez-féle mágikus realizmushoz?A válasz az,hogy szinte semmi. Ha már mindenképpen elődöket és vonulatokat kell keresnünk a 2666 című könyv kapcsán,akkor leginkább a Truman Capote-féle tényregényt és a Norman Mailer-féle kemény realista irányzatot említhetnénk. Fontosnak tartom,hogy posztumusz regényről van szó,melyet az örökösök és a kiadó több kötetben készült kiadni,végül Bolaño eredeti szándéka győzededelmeskedett,s a 2666 végül a világ minden táján egy kötetben jelent meg,s vált nemzetközi irodalmi bestsellerré. Azt,hogy a címnek mi a magyarázata,ebben a könyvajánlóban nem áruljuk el. Azt is elárulom,hogy a 2666 jóval több,mint elidegenedés-regény vagy mint bűnügyi tényregény.

 Baranyi László könyve 1796-ban jelent meg. Ha ma,a 21.században,valaki ilyen földrajzkönyvet írna,nagy valószínűséggel olvasói és  kritikusai megkérdőjeleznék az elmeállapotát. Ugyanakkor-mint tudománytörténeti forrás-nagyon is érdekes lehet azon kutatók,szakemberek számára,akik a 18-19.század szellemi életével foglalkoznak. Érdemes tehát szólni erről a Rövid Magyar Geographiáról,de inkább csak történeti kuriózuma miatt. A barokk nagyon szerette az allegorikus,megszemélyesített ábrázolásokat. Baranyi pontosan ezt viszi túlzásba,eźert írtam a bejegyzés bevezetőjében azt a mondatot. Szerző egy Conellus nevű tudósra (?) hivatkozva Európát egy ülő nőhöz hasonlítja.Majd szépen,testrészről testrészre végigjárja. A koszorúja Portugália. Az arca Spanyolország és hozzatartozó szigetek. A nyaka és a melle Franciaország. A nyakkendője a Pireneusok. A bal karja Anglis,Skócia,Hibernia,az Orades-szigetek és Izland. A bal hóna alja Belgium. A jobb hóna alja Olaszország és a mellette lévő szigetek:Sz