Szabó Ágota (szerk.):Emlékek az Árpád-korból

 A Szabó Ágota által szerkesztett könyv-műfaji megjelölése szerint:történelmi emlékalbum-kalandos utazásra hív bennünket. Életre kelti Magyarország történelmének egyik legizgalmasabb,legvonzóbb korszakát,a honfoglalástól 1301-ig tartó Árpád-kort.Ebben a különleges utazásban Endrényi Egon és Hegyi Gábor látványos és mindig a lényeget mutató színes fotói segítenek bennünket. Az alábbi könyvajánlóban ennek a virtuális középkori utazásnak néhány állomását idézzük fel,recenzes és remélhetőleg minden kedves Látogató gyönyörűségére és okulására. Mert az Emlékek az Árpád-korból című könyvből mindenki rengeteget tanulhat.

Egy hét oldalas,az Árpád-kor eseménytörténetét összefoglaló szöveggel kezdődik az emlékalbum. Olvashatunk itt a honfoglalásról, I.(Szent)István király államalapításáról éppúgy,mint I.Béla király emlékezetéről,Salamon politikájáról vagy éppen IV.Kun László királyról. Ha szabad két megállapítást tennem:nincs egyeszség a középkorkutatók körében abban,hogy a magyarság 901-re már a teljes Kárpát-medencét elfoglalta volna. Az a megállapítás is túlhaladott,miszerint II.András erőtlen,gyengekezű uralkodó lett volna. De hát a történelmi értékelések,különösen ilyen forrásokban szegény kort illetően,mint az Árpád-kor,folyton változnak. Az viszont nagyon jó ötlet volt Szabó Ágota szerkesztő és a Kiadó részéről,hogy ezt a szövegrészt angol és német nyelven is közölték,legalább az idelátogató turisták is kapnak valamilyen képet Magyarország első háromszáz évének igencsak bonyolult históriájáról. Az Árpádok családfája következik ezután,ez a táblázat,akárhányszor nézi az ember,mindig tartogat meglepetéseket. Most tudatosult bennem,hogy a középkori krónikák által idegennek bélyegzett Orseolo Péter egyáltalán nem volt olyan idegen,mint hisszük:Géza fejedelem unokája volt ő,aki messzi idegenben nevelkedett. Azt sem tudtam idáig,hogy I.András királyunknak(1046-1060),a tihanyi apátság megalapítójának volt egy Dávid nevű fia akiről semmi közelebbit nem tudunk. A táblázat nézegetése közben lett nyilvánvaló számomra az V.István és Károly Róbert között fennálló rokonság:V.István és Kun Erzsébet gyermeke volt Mária,aki II.Károlyhoz ment férjhez,az ő gyermekük volt Martell Károly és az ő fia volt Károly Róbert. Így kapcsolódik össze személyekben is az Árpádok és az Anjouk korszaka.

Utazásunk első színhelye Bélapátfalva. Csodás építészeti emlék a Bükk hegység lábainál álló templom,Magyarország egyetlen,épségben maradt ciszterci monostora. II.Géza királyunk (1141-1162) alapította.Sok más épülethez hasonlóan román stílusban kezdték építeni,majd gótikus stílusban fejezték be. A meglehetősen hosszú építkezés egyrészt a korabeli gazdasági viszonyok,másrészt a tatárjárás miatt szakadt félbe.A boldvai bencés monostor háromhajós,kéttornyú bazilikája egyszerűségével nyűgözi le a 21.századi turistát. Buda vára és városának fénykora viszont már kívül esik a tárgyalt korszakon. Budát IV.Béla király a tatárjárás után kezdte kiépíteni,s lett királyi székhely. De ez egy lassú folyamat volt,melyet többször is megakasztottak bizonyos,eléggé tragikus történelmi események.

 Nem hiszem,hogy sokan hallottunk volna Csarodáról,erről a Felső-Tisza-Vidéken fekvő községről. Pedig temploma a 13.században lett befejezve,elképesztően gyönyörű,a belső freskórészletek pedig lenyűgözik a látogatót. Csempeszkopács( ma kis Vas megyei falu) templomában van valami természetesség,az ember szinte látja a verítékező munkásokat,amint jó pár méter magasan rakják a tornyot. Ráadásul a kapu fölötti normann stílusú díszítés megragadó. Abba kell belegondolni,miközben gyönyörködünk ezekben a középkori épületekben,hogy ezeket a mainál jóval gyengébb technikai fejlettség szintjén,jóval kezdetlegesebb eszközállománnyal hozták létre,mégis megmaradtak sok évszázadon át. Érdemes még azt is átgondolni,hogy több Árpád-kori templomon (pl.a cserkútin) kívül is voltak freskók,de ezeket hamar elmosta a történelem  és az időjárás vihara. De láthatunk itt képeket a tihanyi apátságról,Pannonhalmáról,Felsőörsról,Jákról és a többi nevezetes középkori épületünkről is. Ajánljuk ezt a könyvet-történelmi emlékalbumot-a hazánkba látogató külföldi turistáknak éppúgy,mint a magyar történelem iránt érdeklődő építészeknek,történészeknek,művészettörténészeknek. Utazás a múltba.

Transatlantic Media Associates,Budapest 1996.