Hilary Mantel: Farkasbőrben

 Hilary Mantel:Farkasbőrben című regénye Thomas Cromwellnek, a 16.század nagy angol politikusának- és nem mellesleg: tudósának, üzletemberének- életútját tárja elénk. A könyv egyszerre történelmi regény, lélektani regény, és különös életrajz. Hilary Mantel könyvét a New York Times által felkért szakmai zsűri beválasztotta a legjobb 21.századi könyvek közé, úgyhogy már csak ezért is érdemes elolvasni. Egy rövid könyvajánlóval szeretnék mindehhez kedvet csinálni.

Thomas Cromwell alacsony sorból származott. Apja patkolókovácsként dolgozott, és jobban szerette az italt, mint a családját. A kis Thomast rendszeresen verte, egy ízben majdnem bele is halt a gyerek a verésbe. Tizenkét évesen a fiú úgy döntött, otthagyj a szülői házat. Walesi nagybátyja örökbe akarta fogadni, de ezt visszautasította. A kikötőben próbált megélni, szerencsjátékozott ( valami olyasmit játszott, amit " itt a piros, hol a piros"-nak neveznek), segített szekeret pakolni a parasztoknak, részt vett hajók be- és kirakodásában. Németalföldi kereskedők szintén örökbe akarták fogadni, ezt is visszautasította. Katonának állt, de elege lett a folytonos veszélyekből, a buta parancsnokokból és a rendkívül kényelmetlen tábori szálláshelyekből. Rabolni sem akart, miként azt több társa is tette. Ezért aztán beállt az akkoriban rettegett angol államférfi, Wolsey bíboros szolgálatába. Eleinte csak a konyhán dolgozhatott, az apródokat szolgálta ki, a személyzet által nagykegyesen meghagyott maradékot ette, de mivel a bíboros igen fényes udvartartást működtetett, ez a maradékon élés még igy is jobb életet biztosított számára, mint amelyen a legtöbb 16.századi angol élt. Felfigyeltek a fiú nyelvtudására, gyors, tanulékony elméjére, ezért aztán hamarosan Wolsey bíboros közvetlen környezetébe került, elkísérte őt külföldi útjaira- amit egyébként a királyi család igencsak ferde szemmel nézett- majd személyi titkárává lett. Nem volt könnyű munka, lévén a bíboros kommunikációja, humora igencsak nyers és szarkasztikus volt. Wolsey nem tartozott a könnyen szerethető emberek közé, de Cromwell rájött, hogan kell bánni az öreggel. Hamarosan magánélete is jóra fordult: elvette Lizt, annak a flamand kereskedőnek a lányát, aki egyszer örökbe akarta őt fogadni. . 
Londonban az pletyka járta, hogy VIII.Henrik király fel akarja bontani Aragóniai Katalinnal kötött házasságát. Wolsey tudott arról, ez a döntés mekkora szenvedést okozott a királynak, hiszen Katalin négy terhessége egyikéből sem született életképes fiúgyermek. Katalin azonban hallani sem akart a válásról, ráadásul- mivel királyi tanácsosi címet is viselt, spanyol szokás szerint, még a palotából sem akart kiköltözni. Henrik pedig udvarolni kezdett Boleyn Annának, annak az Annának, akinek nővére egykor Henrik szeretője volt, és akinek - legalábbis ezt beszélték Londonban- anyja vette el anno  a kamaszkorú Henrik herceg szüzességét. 
Mivel Wolsey következetesen ellenezte a király válását- s az élesebb eszű londoniak többsége is így gondolkodott, tartva egy spanyol- angol háborútól illetve attól,hogy Henrik királyt megutálják női alattvalói- a király meg akart szabadulni a bíborostól. első lépésként londoni palotáját vette el, két fogdmeget küldött, hogy tartsanak házkutatást az épületben, keressenek eretnek iratokat, netán tiltott bibliafordítást, majd úgy, hogy a bíboros a lehető legkevesebb vagyontárgyat vihesse magával, zavarják ki a házból. Wolsey vidéki kúriájára kényszerült, de itt annyira nem voltak adottak a feltételek, hogy már a száműzetésen gondolkodott. Cromwell mindenhová követte urát...

Hilary Mantel történelmi regénye nemlineáris történetmondású elbeszélés. Gyakran történnek idő- és térbeli előre- és visszautalások. Ezek azonban nem zavarják az Olvasót, sőt...A Farkasbőrben jóval több, mint egyszerű történelmi regény, számtalan mondanivalója van a 21.század embere számára is. Ezért aztán ajánljuk minden történelmet és irodalmat kedvelő Olvasó számára.

Fordította Gázsity Mila. Libri Kiadó, 2018.