Varga Katalin- Gősiné Greguss Anna( szerk.):Tudatállapot, hipnózis, egymásra hangolódás

 A könyv alcíme:Tisztelgő kötet Prof.Bányai Éva 70.szültésnapja alkalmából
Prof .Bányai Éva a magyar pszichológia, azon belül is hipnózis területének egyik legkiválóbb tudósa, művelője, tanára.A Tudatállapotok, hipnózis, egymásra hangolódás című kötet méltó tiszteletadás az ő munkássága előtt. Bányai Éva professzor két alapvető újítással gazdagította pszichológia tudományát:
- Kidolgozta az aktív-éber hipnózist, mellyel egyértelművé tette, hogy a hipnózis az nem alvás, hanem valami egészen más, különleges állapot
- Rávilágított a hipnózis interperszonális, kommunikatív voltára: a hipnotizőr és a páciems kommunikál egymással, ez a kommunikáció pedig mindekttejük részéről járhat kölcsönös visszacsatolásokkal is. 
Olvashatunk ebben a könyvben empirikus kutatáson alapuló tanulmányokat, éppúgy, mint mindennapi orvosi praxishoz kapcsolódó esetleírásokat,de esszéisztikus írásokat is. E rövid könyvajánló túl kevés ahhoz, hogy ennek a nagyszrű kötetnek minden érdemét, újdonságát, érdekességét kiemeljül, ezért inkább csak fel-felvillanásokat mutatunk a magyar tudományosság e kitűnő alkotásából. 

Bárdos György tanulmánya (A "tárgyiasult szuggesztió":gondolatok a placebojelenségről) a placebojelenségről szól, annak is egy, a magyar szakirodalomban eddig nem vagy kevéssé tárgyalt oldaláról. Azt a kérdést teszi fel: hogyan hatnak a gyógyulásra az alábbi, a gyógyszerekhez szorosan kapcsolódó tényezők:
- médiában látott hirdetések
- a marketing egyéb elemei, pl. a gyógyszer színe
- az orvos-beteg kapcsolat
- a betegtájékoztató dokumenum. 
Érdekes, amit a gyógyszer színéről állapít meg: a férfiak által leggyakrabban használt potencianövelő szer közismert kék színétől való eltérés csökkentette a gyógyszer hatásfokát, volt, aki el sem hitte, hogy ugyanarról a gyógyszerről van szó. Ugyanilyen tényező a fehér szín.Recenzens megjegyzése érdekes lenne egy jövőbeli kutatás során arra kitérni, melyik országban milyen színt társítanak a betegek egyes gyógyszertípusokhoz- Magyarországon a gyógyulás, a higiénia színe, főként az idősebb korosztály körében, a fehér. 
Az orvos-beteg kapcsolat is befolyásolja a gyógyszer hatását. Ha a beteg elveszíti hitét a gyógyszerben, az bizony csökkenti a gyógyszer hatásfokát. Az orvosnak olykor meg kell győzni a beteget az ellenszer hatásosságáról. 
Külön érdekesnek találtam, amit Bárdos doktor a betegtájékoztatókról ír. Mindenki olvasott már élete folyamán betegtájékoztatót. Jogi okokból a nagy gyártók igykeznek minél több negatív mellékhatást felsorolni, gyakran túl is teljesítik az előírásokat. Viszont a pozitívumokat nem tüntetik fel.  Ennek aztán az lesz az eredménye, hogy a beteg valóságos rémhistóriát olvas, amikor rászánja magát, hogy elolvassa a betegtájkoztatót. Ha ez párosul a környezetből származó anekdotikus források által ismertetett negatív elemekkel, máris kész a bizonytalanság. Arra persze Szerzőnek sincs igazi receptje,  mit lehetne ez ellen tenni- recenzens, mint dilettáns, legfeljebb annyit tud javasolni, hogy a tájékoztatón fel kellene tüntetni pozitív dolgokat is. 
Azon viszont nagyot mulattam, hogy a rumaromát kapott kísérleti csoport jobban " berúgott", mint azok akik valódi rumot ittak....


Józsa Emese tanulmánya ( A szeretkezés, mint módosult tudatállapot fenomenológiája) szerintem korszakalkotó. Ebből a paradigmából még senkit nem hallottam írni vagy beszélni a szexről. Itt alapvetően az a kérdés, hogy férfiak és nők között a nemi hasonlóságok vagy nemi különbségek erősebbek ( az is kérdés, lehet-e a " nemi" szót kizárólag a szexualitás vonatkozásában alkalmazni. Mert, végül is, a ruhaviselés is nemi különbségekről szól...). Józsa Emese idézi Oliver és Hyde majd Petersen és Hyde kísérleti eredményeit, melyek szerint a szexualitásban a különbségek jóval kisebbek, mint a hasonlóságok. Igazolják-e ezt a Szerző saját kutatásai? Alapvetően igen. Pl. intimitás férfiak esetében 4,38, nőknél 4,40 DIH pont. Összhang férfiaknál 4,46, nőknél 4,49 pont. Játékosság ( ezen megleődtem, mindig azt hittem, hogy a férfiak fogják fel és élik meg játékosabbnak a szexualitást) férfiak 4,00, nők 3,99 pont. Elhanyagolható különbség! És ami igazán meglepetést okozott: Feszültség férfiak esetében 1,55, nők esetében 1,52 pont. 
Tehát a férfiak feszültebbek szex közben, mint a nők?
Nagyon érdekes ezeket az egzakt eredményeken alapuló táblázatokat alaposan, időt rászánva átböngészni. Nagyon sokat megtudhatunk a saját szexualitásunkról, és talán át is gondolunk bizonyos dolgokat...

Itt nem tudjuk a könyv valamennyi írását, és kéísérleti adatát végigelemezni- kedvcsinálónak csak annyit, hogy olyan témákról olvashatunk többnyire hazai példákat, mint anya-magzat kommunikáció, elvesztett ikertestvér- szindróma, genetika és hipnózis ( pl. van-e olyan gén, melynek léte vagy neméte befolyásolja az egyén hipnotizálhatóságát. Kitűnő könyvet állított össze a Varga Katalin-Gsiné Greguss Anna szerkesztőpáros, hazánkban úttörőnek számító gondolkodásmód, a világnak és a személyközi kapcsolatoknak egy eddig ismeretlen látása jellemzi a Tudatállapot, hipnózis, egymásra hangolódás című könyvet. Nemcsak pszichoógusoknak vagy pszichiáetereknek ajánljuk, hanem mindenkinek. Mondom, ez egy új, a társadalom többsége számára eddig ismeretlen látásmód, mely nyit az emberre, gondolatilag pedig a tudás új mezőire kalauzol el. 

L'Harmattan, 2012.