Hollósi András-Joó András-Ujváry Gábor (szerk.):A Bethlen-kormány megalakulása és a konszolidáció szellemi háttere

 A könyv alcíme:A Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár és az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága 2021.szeptember 8-i, az első Bethlen- kormány megalakítása 100.évfordulója tiszteletére szervezett konferenciájának előadásai.

Dacára a sok és színvonalas monográfiának, Bethlen István alakja még mindig nem része a magyar történeti köztudatnak. Nincs még benne a magyar elmékben és lelkekben, hogy a Horthy-korszaknak több alkorszaka is volt, s ezen alkorszakok egyik legkitűnőbb, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő kvalitású politikusa Gróf Bethlen István. A VERITAS Történetkutató Intézet által szervezett konferencia könyvbe rendezett anyaga hozzájárul a magyar történeti köztudat árnyalásához. Mind a 12 tanulmány ismertetésére nincs mód ebben a könyvajánlóban, inkább a recenzens " személyes kedvencein" keresztül próbálom megértetni, mennyire fontos is ez a könyv a magyar történettudománynak. 

Mindenképpen érdemes Szakály Sándor tanulmányával kezdeni ( A Bethlen-kormány megalakításának előzményei és körülményei 1921-ben). Ebből a rendkívül alapos írásból megtudhatjuk, hogy:
- A közvélemény szemében Bethlen volt a favorit, tőle várták, hogy békét, konszolidációt teremtsen az 1918-19-es forradalmak és a trianoni béke zűrzavarát élő Magyarországon.Nagyon mulatságos Horthy Bthlenhez írt " felkérő levele" - mi tagadás, az öregúr nem cifrázta túl...A rendkívül részletes lábjegyzetekből megismerhetjük a Bethlen- kormány tagjait. Nagyatádi Szabó István, Vass József, Hegedűs Lóránt és a többiek, mind- mára elfeledett hősei lettek a magyar történelemnek. Érdemes az ő életükkel, elméleti és gyakorlati munkásságukkal bővebben is foglalkozni. 

- Ujváry Gábor tanulmánya ( Bethlen István és Klebelsberg Kunó szerepe Magyarország kulturális konszolidációjában) tovább erősíti azt a képet, mely az " iskolaalapító miniszter" politikáját és személyiségét jellemzi. A 20.oldalon nagyon érdekes elemzést olvashatunk a korabeli magyar értelmiségről. Mégpedig az a furcsaság, hogy a trianon utáni Magyarországon ( százalékban kifejezve) nőtt az értelmiség aránya! Mégpedig azért, mert az elveszett területekről menekült emberek között igen nagy számban voltak értelmiségiek, hivatalnokok. Klebelsberg tehát rájuk is gondolt, mikor az oktatás, a kultúra fejlesztését helyezte előtérbe. Nagyon fontos tudnunk, hogy Klebelsbergnek nem Széchenyi, pláne nem Bethlen volt a politikusi példaképe, hanem Tisza István, az 1918-ban meggyilkolt korábbi magyar miniszterelnök. Az is meglepő, amit a 25. oldalon olvashatunk: Klebelsberg politikájával még a korabeli magyar ételmiség sem mindig értett egyet, háta mögött gúnyolták ( többek között Szekfű Gyula is, aki pedig sokat köszönhetett Klebelsbergnek). 

A Hollósy-Joó-Ujváry szerkesztőhármas kötetének nagyon nagy előnye, hogy nem puszátn a Bethlen-időszak (1921-1931) politikai történéseit vizsgálja, hanem közöl a szellemi életről, kulturális folyamatokról szóló tanulmányokat is. Pritz Pál Ritoók Emma írónő világáról írt tanulmánya nemcsak azért érdekes, mert megismerhetünk belőle egy, színvonalas, de 21.századi irodalmi köztudatunkban alig- alig élő alkotót, hanem a kapcsolatrendszer miatt: Ritoók volt ugyanis Balázs Bélának ( vagy ahogyan ő hívta: Herbertnek) a felesége. 
Balogh József nevét még a magyar szellemi életen belül is kevesen ismerik. Filológus volt ő, foglalkozott Catullus verseivel éppúgy, mint Szent István Intelmeivel. Jelentős szerepet játszott a korszak politikia életében is:kitűnő angol kapcsolatai révén ő volt szerkesztője a magyar kormány által Angliában és az USA-ban megjelent angol nyelvű folyóiratnak. Háttérember volt, szürke eminenciás, ahogy egy történész fogalmazott, akitől Bethlen miniszterelnök gyakran kért tanácsot. 

A Bethlen-kormány megalakulása...egy rendkívül magas színvonalú, igazi magyar történetírói erényekkel ékesített könyv, a magyar tudomány büszkesége. EÉrtő közönségnek, történészeknek, tanároknak, egyetemi hallgatóknak ajánljuk. 

VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár- Magyar Napló, 2022.