Timár György (szerk.):Tájkép lovakkal. Mai francia-belga költők

 A Timár György által szerkesztett,válogatott és fordított Tájkép lovakkal című könyv az európai kultúra egy kevésbé ismert szegmensébe enged betekintést. Belgium és Franciaország számtalan kiváló költőt adott a világnak 1945 után. Munkásságuk azonban ismeretlen maradt a közép-európai irodalonkedvelők,olvasók számára-egészen Timár György nagyszerű könyvének megjelenéséig. A címben szereplő "mai"szó az 1980-as éveket takarja,de ettől nem kell megijednünk. A modern költészet örökérvényű alkotásai a kötetben olvasható versek. Ebben a könyvajánlóban rövid ízelítőt adnék e nagyszerűbbnél nagyszerűbb poétikai kincseskamra alkotásai közül.

Vajon van valamilen közös a kötetben bemutatott költòk között?Talán akad,véleményem szerint kettő is: 1. Rendkívül eleven az avantgarde hatás. Ez két dologban mutatkotik meg:igen gyakoriak a szabad formák,a francia-belga költők körében szinte normának számiń hagyományos versformák elvetése, a prózavers,a szaggatott versforma. Az európai irodalomban megszokott strófaszerkezet ritka,ezekből is születtek remekművek.2.Nagyon erős a szürrealizmus hagyománya (igen,ebben az irodalomban a normatörésből lett tradíció). Egymáshoz sokszor közenincs tárgyak,gondolatok,emberek és megszemélyesítések ezekben a versekben minden különösebb alkotói gátlás nélkül kerülnek egy mondatba vagy strófába. Talánbez az a két közös jegy,melyet általánosságképpen elmondhatunk a mai francia-belga költőkről. De,mint minden szabály alól,ez alól is vannak kivételek.

Jacques Belmans nem tartozik közéjük. Verseiben egymást követik a különleges képzettársítások. A Földrajz-tanterem című versében "fénymagvakat sétáltat nagy nyugodtan az idő". Csodálatos,összetett költő kép,megszemélyesítés és metafora egyszerre. A központi gondolat pedig az:mi,emberek,csak részei vagyunk térnek és időnek,a néma térképek(talán" elnémult térképek"lenne a helyes fordítás) pedig csak arra alkalmasak,hogy emlékeket idezzenek fel. Mert mi valójában az emlék vagyunk.Igen különleges verse Belmans-nak a Negyvenezer napsütötte tank vonul című költemény. Magában a versben nemhogy negyvenezer,de egyetlen tank sem jelenik meg. Belmans ebben a műben a történelem korszakokon átívelő kegyetlenségét foglalja képekbe. A befogadó pedig elgondolkodhat azon:vajon jó korba született-e. 

Jacques Crickillon Nyomorúságos ige című verse-bár első olvasásra meghökkentően szomorúnak tűnik-valójában igencsak optimista. A lét ürességétől meghatározott-megvert ember azért mégiscsak a biliárdasztalhoz ül le. Van tehát még játék,csak valagogy a derűs optimizmus hiányzik. Az éjszaka vendégfogadói című műve viszont már a totális megrendülést,groteszket,rémületet ábrázolja,az avantgarde eszközeivel. Ez a vers korunk tömény,reménytelen,félelem-ittas világáról szól. De kiemelhetném,mint remekművet,Crickillontól az Esők kis évada című verset,vagy a -magyar költóket nagy szeretettel fordító-Andre Doms Mértan című versét. Nem könnyű olvasmányok ezek,még irodalmárok számára sem. Sokkal elvontabb a képalkotás,s azzal,hogy valamit ábrázolni kívannak,nem pedig megváltoztatni-a versek ereje már akkoriban is kevés volt ehhez-,hasonlatossá teszik verseiket a képzőművészeti alkotásokhoz.Más ez a költészet,mint amit mi,magyarok,megszoktunk.

Ajánljuk a Timár György szerkesztésében megjelent Tájkép lovakkal című kónyvet az egyetemes európai kultúra iránt érdeklődőknek,a modern költészet kedvelőinek és minden igényes Olvasónak. A kötet  manapság már inkább csak antikváriumokban lelhető fel. Kellemes vadászatot,jó műélvezést!