Rutger Bregman:Emberiség-mégis jobbak lennénk,mint hittük?

 Rutger Bregman:Emberiség című könyve lényeges,mint a víz,mint a só. Talán nem túlzik,ha azt írom:a 2020-as évek egyik legjelentősebb könyve ez. Tartalma sokrétű,szemlélete minden Kedves Olvasót az eddig megszokott paradigma módosítására ösztönzi. És persze a végkicsengés,az bizony lelket vidító. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom egy olvasói szempontrendszer,attitűd felől közelítve összegezni Rutger Bregman könyvének tartalmát,előre közölve,hogy létezhetnek más értelmezési keretek is.

Az alapkérdés az,hogy kinek volt igaza:Hume-nak vagy Rousseaunak?Hume,az angol felvilágosodás kitűnő filozófusa azt állította,hogy az ember eredendően rossz. Rousseau,a 18.századi francia felvilágosodás egyik legnagyobb és talán legismertebb gondolkodója pedig azt írta,hogy az ember eredendően jó. Bregman szerint utóbbi igaz. Antropológiai és régészeti kutatásokra hivatkozva állítja,hogy a vadászó-gyűjtögető,illetve a nomád életmódot folytató enber kerülte az erőszakot. Az Australopithecus-leleteken talált sérülések többségét vadállatok okozták. A ma élő !nkungok is rendkívül békés emberek. A Venezuelában élő achék is csak azután lettek erőszakosak,hogy az európaiak fegyvert adtak nekik. Goldingnak A legyek ura című regényében felvázolt helyzet sem valós,ugyanis történt hasonló eset az 1960-as években Tongán,ahol is a magányos szigetre hajótörés útján elvetődő gyermekek egyáltalán nem viselkedtek ellenségesen. Szerző számtalan olyan történelmi tényt sorakoztat fel,amely alátámasztha igazát. Megdönti a Húsvét-szigetek civilizációjának pusztulását természeti okokkal magyarázó,igencsak elterjedt nézetrendszert. Meglepő dolgokat tudunk meg a második világháborúról,vagy éppen az észak-amerikai polgárháború egyik döntő ütközetéről,a gettysburgi csatáról.

 Bregman hivatkozik a Yale Egyetemen csecsemőkkel folytatott kísérletre is,amelyek kimutatták,hogy már a csecsemők is érdek nélkül képesek a jót választani. Evolúcióbiológiailag is alátámasztja Bregman a tézist,ismerteti az ezüstrókából kutyát tenyésztő szovjet biológusok esetét,illetve összehasonlítja a csimpánzok csoportdinamikáját a bonobókéval,megállapítja,hogy az emberi viselkedés inkább a bonobóra,semmint a csimpánzra hasonlít. A holland Szerző leszámol néhány tabuval:rámutat a Zimbardo-féle börtönkísérlet néhány anomáliájára,illetve a Kitty Genovese-gyilkosság kapcsán bírálja a sajtó torzításra való hajlamát. 

De akkor miért van annyi gonosztett a világon?Miért vannak háborúk,ellenségeskedések,elkerülhető ternészetrombolás?Bregman szerint mindezeknek a letelepedett életmód és a földművelés az oka. A nomád ember ide-odahajtja állatait,keresi a számára ideális ternészeti erőforrásokat. A házakban és falvakban élő ember helyhez kötött,erőforrásai szűkösek. Az emberek bizalmatlanok. A vezetők egyre arrogánsabbak,igyekeznek hatalmukat mitikus eredetűnek feltűntetni. Néhány évszázad alatt teljesen megváltozik az emberi társadalom. Ezt a bizalmatlanságot,mások iránti ellenségességet hurcoljuk magunkkal.

A világ jobb megértése érdekében ajánjuk az Emberiség című könyvet történészeknek,újságíróknak,pszichológusoknak,kriminalisztikával foglalkozóknak. Nagyon tanulságoy,sok gondolkodásbéli tabut megdöntő könyvvel ajándékozta meg a világot Rutger Bregman.

HVG Könyvek,2021.