Tőzsér Árpád:A vers ablakán kihajolva.Válogatott versek

Tőzsér Árpád lenyűgöző, divatos szóval ( kissé félve) élményszerű költészetét csodálva, kicsit sajnálom, hogy a 21.században olyan kevesen olvasnak verset. Tőzsér Árpádot kihagyni hatalmas mulasztás. Éppen ezért azt gondolom, hogy A vers ablakán kihajolva című könyvet ajánljuk elsősorban magyartanároknak: ismertessék meg a fiatal generációval! Válasszanak ki egy-két művet a sok remekből, értelmezzék, utazzanak ezen a gyönyörűséges irodalmi úton. 
E rövid könyvajánlóban nem tudok erről a nagyon fontos könyvről részletes elemzést adni. Inkább arra keresem a választ, hogy mitől ilyen jó ez a Tőzsér-költészet, mi az, ami egyedivé, utánozhatatatlanná teszi. 
- Nagyon kevés olyan költő akad, aki ennyire otthon van mind a " hagyományos", mind az avantgarde költészetben ( a szót franciásan írom, mert úgy kellene, hiába mond mást a Helyesírási szótár). Például a Megtérés című vers hagyományos négysoros versszakokból, abab rímképlettel gyönyörködtet, akárcsak a jóval később keletkezett Finita la Comedia. Az Utómodern fanyalgás a szlovákiai magyar irodalom tárgyában című hosszúvers viszont hosszú, rímtelen sorokban tükrözi vissza a költő gondolatait. A Finnegan halála ( Álom egy szépített fénykép összeragasztásához) című, több, mint 8 oldalas, vendégszövegeket is felvonultató költemény egy teljesen más értelmezést kíván. A Szoliter, avagy a síléc elsül című alkotás pedig emberi cipőtalpat formázó mondatokkal kezdődik és végződik. De olvasatunk itt nem éppen könnyen feldolgozható prózaverset, az értekezés formáját utánzó poétikai alkotást. Hihetetlen változatos formailag ez a kötet, az Olvasó pedig gondolkodik, és gyönyörküdik ebben a fucsa irodalmi-képzőművészeti tárlatban. 
- Nagyon nyitott, tág az a kulturális háttér, ahonnan ez a költészet táplálkozik. Felületesen áttekintve is: találtam a versekben lengyel, szlovák, ógörög, ír, perui, latin, héber, cseh,dán, mexikói,szlovén utalásokat, jegyzeteket, tematikát.Tőzsér Árpád a kultúrában él és mozog, olyan kultúrában, ahol az egyetemes emberi mondanivaló mindig is legyőzi az anyanyelvek korlátait. Mindemellett hozzátenném- talán természetesenek tűnhet, de sajnos, nem az- hogy Tőzsér Árpád versei mentesek az aktuálpolitikai utalásoktől, kétértelmű célzásoktól. Tudom, ennek minden költő minden kötete esetében igaznak kellene lennie, dehát tudjuk, hogy nem így van. 
- Jómagam, mint egyszerű Olvasó tetszését nagyon elnyerte az, ahogyan az egyes társadalmi- nemzeti problémákról szólnak ezek a versek. Ahogy az Ezredvégi sorok a könyvről című Vrösmaty- motívumokra épülő költemény az olvasáshiány problémáját tárgyalja; ahogy az Utómodern fanyalgás a kisebbségi magyar irodalomról és irodalomhoz szól; ahogy a Danton című vers a francia forradalom és a posztmodern folytonosságát érzékelteti- ezek mind-eredeti dolgok a magyar nyelvű költészetben, erről ÍGY, ezen a bátor, egyéni módokon még senki nem szólt. 

Tőzsér Árpád kihajol a vers ablakán és megmagyarázza a világot. Elmondjja, miért kell Pozsonyban mindig, mindent cserélni, elmondja, mit éreztek a Mindenszentek, miután elmentek Szlovéniába, megismerjük a kendert nyövő asszonyokat, meg még sok dolgot. Tőzsér Árpád kültészete számomra azt bizonyítja, hogy a költészet mégsem vesztette el világmagyarázó funkcióját. A lehetőség minden versben ott van. Meg kell ragadni. 

Új Palatinus Könyvesház Kiadó, 2010. A Kiadónak önálló weboldalát nem találtam, a lira.hu viszont szépen elkülönítve mutatja az Új Palatinus könyveit.