Cyril Hare:Az eltűnt klarinétos

 Cyril Hare krimijét elsősorban könnyed hangvétele,az angliai társadalmi-viselkedési normák frivol bírálata emeli ki az angol bűnügyi regények végtelen tengeréből. Az eltűnt klarinétos értő olvasásahoz nem árt egy kis klasszikus zenei ismeret,de akinek nincs,az is elboldogul ezzel a könyvvel. 

A történet a hangulatos dél-angliai kisvárosban,Markshire-ban játszódik. A kisvárosnak van egy egészen jó klasszikus zenekara,amely minden évben hangversenyt ad a helyi közönségnek. Csakhogy az idei produkció nehezen akar összeállni. Végül a választmány úgy dönt,meghívják szólistának az Anglia-szerte egyre ismertebb,félig lengyel származású hegedűvirtuózt,Lucy Carlesst. A döntésnek nem mindenki örül. Szükség volna még egy klarinétosra,egy lengyel fiatalembert találnak,aki azonban nem hajlandó Lucyval játszani. A legnagyobb szponzornak van jelöltje,ő meg a másodszólamot nem hajlandó játszani,csak elsőt. Szóval,áll a bál...

Az előadás szörnyen sikerül. Az orgonista eltűnik,a klarinétos helyén valaki idegen ücsörög,módosítani kell az eredeti műsort. Előadás szünetében pedig holtan találják Lucy Carlesst. Egy harisnyával fojtották meg az öltözőjében.A kissé kétbalkezes,de azért okos és tettrekész Trumble felügyelőnek kell megtalálnia a gyilkost.

Vajon ki lesz az?Az orráig is alig látó karmester?A sértődött,művészies allűrökkel megáldott-megvert klarinétos? A zenekar pénzügyese,aki ismerte már korábbról is az áldozatot? Vagy éppen a mindig loholó,kissé sznob szervező?És miért küldték el a vendégművészt a szomszéd faluba,valami ócska munkásbálba? Miért hazudik folyton az előkelősködő orgonista?Ki kivel találkozott azon estén,és miért tagadja ezt le?

Említettem az elején azokat a kis szatirikus elemeket. Helyzet-és jellemkomikum egyaránt akad ezek között. Hare remek nyelvi eszközõkkel gúnyolja ki a viktoriánus időkből visszamaradt tradicionális angol sznobizmust,a művészek egymás közti,véget nem érőnek tűnő irigykedést,az angol családok körében tapasztalható képmutatást. Az eltűnt klarinétos remek könyv,leginkább antikvárimokban lelhető fel. Pedig lehetségesnek tartom,hogy mai magyar olvasók fantáziáját is felcsigázná. 

Fordította Borbás Mária. Magvető,1979.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása