Tim Harford:A csecsemőtápszer,a radar és a kettős könyvelés

 A könyv alcíme:Hogyan formálja az innováció a gazdaságot?

Tim Harford, a neves közgazdasági író és újságíró A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés című kitűnő könyvében arra vállalkozott, hogy bemutasson a Kedves Olvasóknak ötven olyan innovációt, mely megváltoztatta világunkat, és elősegítette, szerte a világon, a kapitalista gazdaság fejlődését. Olyan, a mindennapi életünk szerves részét képező dolgokról, intellektuális jelenségekről van szó, melyek többségéről nem is sejtenénk, hogy megszületése idején mekkora viharokat kavart- annyira mindennapivá váltak ezek a találmányok, ötletek, innovácók. Hiszen kinek jutna eszébe azon gondolkodni, micsoda gazdaság érdekellentéteket okozott a 20.század elején közepén egy annyira hétköznapinak tűnő dolog, mint a konténer? És kinek jutna eszébe az, hogy éppen ez a találmány tette lehetővé a nemzetközi kereskedelem mértékének drasztikus kibővülését,  hiszen sokkal könnyebbé vált az árukat szállítani Amerika és Ázsia nem éppen veszélytelen óceáni vizein. S ahol a fény, ott az árnyék:a világ gazdaságilag kevésbé fejlett részén még mindig hiányoznak az óceánjárók és konténereik befogadására alkalmas kikötők, így fennáll a veszély, hogy ezek az országok kimaradnak a nemzetközi árukereskedelemből. Vagy: kinek jutna ma eszébe arra gondolni, hogy az útlevél a 19.században sok ember szemében a személyes megaláztatás jelképe volt- hiszen gátolta utazási szabadságukat. Másik példa:ma már természetesnek tekintjük, hogy létezik szellemi tulajdon. Ám sokáig a történelemben ez nem volt ennyire magától értetődő. Ha ránézünk egy hi-fi toronyra, akkor sem az jut eszünkbe, hogy egyik elődje, a gramofon, hogyan változtatta meg a világ zeneiparát ( jómagam szívesebben nevezem zeneművészetnek...)

De nemcsak ezek Tim Harford könyvének érdemei. Hanem az is, hogy rámutat olyan összefüggésekre, melyekre kényelmes fotelünkben nem is gondolnánk. Például: Nagyon is konkrét összefüggés áll fenn a csecsemőtápszer elterjedése és az amerikai és európai nők karrierlehetőségeinek növekedése, jövedelmének és függetlenségének erősödése között. A piackutatásról sem az jut eszünkbe, hogy ez egy valaha forradalmi találmány volt ( mellesleg: nem a híres 1930-as években alkalmazták először, már jóval korábban megjelent), inkább az azzal kapcsolatos kellemetlenségekre asszociálunk. A számítógép elterjedésének is vannak komoly társadalomtörténeti összefüggései: a computer az öltönyösök eszközéből széles néptömegek használati eszközévé, nélkülözhetetlen segítőjévé vált. A robotok kapcsán Harford nagy figyelmet szentel a ludditáknak, helytelenítve álláspontjukat. Harford rámutat arra, hogy robotok megszüntetnek ugyan munkahelyeket, de létre is hoznak új munkahelyeket, melyek általában sokkal jobbak, kényelmesebbek és nem utolsósorban jobban fizetnek, mint megszűnt társaik. 

A sok okos, érdekes megállapítás, a szó nemes értelmében vett gondolkodtatás mellett hadd emeljem ki Tim Harford igencsak lendületes, sodróan érdekes stílusát. Az első mondattól az utolsóig vezeti, kalauzolja az Olvasót. A figyelem egyetlen percre sem siklik ki. Nagyon érdekes könyvélmény A csecsemőtápszer...című könyv. Ajánljuk elsősorban közgazdászoknak, történészeknek, szociológusoknak, mindenféle műszaki és technikai dologgal foglalkozó szakembernek. Kitűnő könyv. 

HVG Könyvek, 2018, Fordította Dr. Andó Éva