Miroslav Krleža:Ezeregy halál

 Miroslav Krleža a 20.századi horvát irodalom egyik legnagyobb alakja. Az Ezeregy halál című könyvben(Dudás Kálmán válogatását dícséri) a nagyon jó magyar kapcsolatokkal is rendelkező író néhány kitűnő elbeszélését olvashatjuk. E könyvajánlóban szeretném felhívni a Kedves Látogató figyelmét a kötet néhány remekművére!

Itt van mindjárt a nyitódarab,a Marcel Faber-Fabriczy szerelme. A mű a más Krleža-művekből is ismert Glembay család történetének egy epizódját beszéli el. A félig magyar,félig elzászi származású Marcel Faber-Fabriczy,hetedikes gimnazistaként, fülig szerelmes lesz egy hozzá nem illő,rettenetesen felszínes lányba,akit csak a zsúrok és az előkelő ruhák érdekelnek. Hiányzik miatta az iskolából,jegyei leromlanak,semmi másra nem tud koncentrálni,csak Laurára. Még a hegeli objektumról és szubjektumról írt esszéjének jelentősége is elhalványul,főleg,mivel Laurát nem érdeklik az ilyen unalmas dolgok. Ő Fabianiba,a jóképű tartalékos hadnagyba szerelmes. Igazából nem tudjuk meg,mi lesz a történet vége,viszont az elbeszélés folyamából fokozatosan kirajzolódik egy horvát-magyar család több,mint kétszáz éves története. 

Alojz Ticek első miséje. Remekmű. Alojz Ticek rendőr őrmester úgy határozott,hogy minden gyermekét taníttatja,ez a 20.század elején állami fizetésből nem volt egyszerű,sokszor meg kellett vonniuk maguktól a betevő falatot. De sikerült. Ezen a vasárnapon az idősebb fiú,akit szintén Alojznak hívnak,első miséjét celebrálja,mint végzett katolikus pap. Ez a nagyszerű ünnep ráadásul egybeesik az idősebb Alojz 58. születésnapjával,valamint Alojz és Cecilia házassági évfordulójával. A szülők hatalmas ünnepséget szerveznek,az asztalnál ott ülnek az egyházmegye főpapjai, Alojz rendőr kollégái,no meg a rengeteg rokon. Iszonyú mennyiségű bort isznak,még az egyházi emberek közül is be-becsiccsentenek némelyek. Látszólag tökéletes únnepi hangulat tombol.Csakhogy közbeszólnak a szívügyek. A fiatal Alojz pár hónapja ott akarta hagyni a papneveldét,mivel szerelmes lett Micikébe. Az  atyai szó azonban visszaparancsolta a fiút papi hivatásába. Ivica,a középső fiú,aki modern  filozófusokat,Schopenhauert meg Nietzschét olvas,ezt borzasztó igazságtalanságnak érezte. Miféle dolog az,gondolja fortyogó elméjében,hogy valakit megfosszanak szerelmétől egy papi stóla kedvéért?Ivica elhatározza,hogy botrányt csinál...

A címadó elbeszélés,az Ezeregy halál,Ķínában játszódik.Fara-Dzong marsall kegyetlen hadvezér,aki a polgárháború idején sorra győzi le ellenfeleit,majd kegyetlenül kivégezteti őket. Ennek a százharminc kilós,sokszor teljesen állatias hadúrnak szolgálatában áll Morgens tábornok. Egy dobozban viszi be a marsallnak legyőzött ellenfele levágott fejét. A cím az Ezeregyéjszaka meséire utal,az elbeszélés annak antitézise. Különben több,háborúellenes írást is olvashatunk Krleža könyvében,pl.a Bistrica Lesna-i csata címűt,mely hét elesett katona sorsának ábrázolásában a horvát parasztság kiszolgáltatott helyzetét mutatja be. 

Ajánlom ezt a-ma már inkább csak antikváriumokban beszerezhető- könyvet az európai irodalom valamennyi kedvelőjének. Egyszerű emberek sorsa mögött kibontakozó,sok esetben tragikus történelem-igazi délkelet-európai teremtett világ Miroslav Krleža univerzuma. Jó megismerést!

Európa Könyvkiadó,1979.Fordította Csuka Zoltán,Dudás Kálmán.Világirodalom Remekei sorozat