Könyvekről mindenkinek

 Lennart Frick svéd író:És rajta ki segít? című könyve egy nagyon fontos, az egész európai és amerikai civilizációban jelenlévő problémával foglalkozik: nevezetesen azzal,hogy ki segít azoknak az embereknek, akiknek az a hivatásuk, hogy más embereknek, szegényeknek, helyüket, élethivatásukat nehezen találó fiataloknak, gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek, segítsenek? Mi történik akkor, ha ezek a másokon hivatásszerűen segítő emberek kerülnek nehéz élethelyzetbe?  A regény cselekménye a huszadik század végén játszódik. fiktív, de realista történet, azaz akár a mindennapi valóságban is megtörténhetne. Kristina, a regény főhőse, Stockholmban, a családi tanácsadó irodában dolgozik, mindemellett rendszeresen beszél a gyermek- és ifjúságvédelem problémáiról a sajtóban, médiában- kollégái egy része ezért kissé féltékeny is a tehetséges, fiatal munkatársra. Megismerhetjük egyik esetét is, mely tragédiával végződik:egy vidékről a fővárosba költöző fiatal lány nem tud beilleszkedni az egyetem

 Asa Briggs és Peter Burke arra vállalkozott, hogy a média történetén keresztül állítson fel-részben új-narratívát Európa és Észak-Amerika történelméről. Vállalkozásukat siker koronázta, ráadásul az úgynevezett köztörténet terén is számtalan újdonságot eredményezett a két brit tudós közös munkája. A legtöbb médiatörténettel foglalkozó könyv a sajtó, a média történetét egyenesvonalú fejlődési vonalon keresztül mutatja be: a szóbeliségtől eljutottunk az írásbeliségig, az elitkultúrától a tömegkultúráig, és- ahogy a cím is ironikusan sugallja- Gutenbergtől, a könyvnyomtatás európai atyjától az internetig. A médiatársadalomtörténete meggyőzően bebiznyítja, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet. Még jóval az írásbeliség elterjedése, sőt, a tömegkultúra kibontakozása után is nagyon jelentős szerepet kapott a szóbeliség. Szóban tudta meg az újkor embere, mi mennyibe kerül a piacon. Szóban értesültek a protestánsok a katolikusok gaztetteiről és fordítva a 16-17.századi vallásháborúk idején. Aki

 Farkas Zsuzsa:Nyelvőrökkel nyelvőrségen könyve interjúkat tartalmaz a magyar nyelv legnevesebb őreivel:mások mellett Lőrincze Lajossal,Grétsy Lászlóval,Rácz Endrével,Bencédy Józseffel, Wacha Imrével. Mai Olvasó leginkább az lehet érdekes,hogyan látták ezek a kiváló tudósok a magyar nyelv helyzetét az 1990-es években.  Szinte mindannyian megemlítik a sajtó,a televízió egyre igénytelenebbé váló nyelvezetét,pongyolaságát. Van,aki ennek okát abban látja,hogy csökken az újságírók műveltsége. Szó esik a beszédtempó egészségtelen felgyorsulásáról,a szavak elharapásáról. Viszont többen is kiemelik a nyelv egyre gazdagodó képszerűségét,vitalitását. Az ifjúsági nyelvet illetően megoszlanak a vélemények,van,aki szerint csúnya és felületes,mások szerint élményszerű és humoros. A határon túli magyarság nyelvhasználatát illetően a megkérdezett szakemberek aggodalmuknak adnak hangot. A tradicionális magyar nyelv megszűnőben,sok a többségi nyelvből átvett tükörfordítás,ami magyartalanságokhoz vezet.N