Bejegyzések

Tamási Áron címkéjű bejegyzések megjelenítése

Tamási Áron:Szirom és Boly

 Tamási Áron (1897-1966) a huszadik századi magyar népi irodalom kiemelkedő alakja. Legtöbben az Ábel-trilógia szerzőjéként ismerjük, de nagyon sok remek regénnyel, novellával örvendeztette meg Olvasóit. A Szirom és Boly című posztumusz könyvét- hogy el ne nyelje a feledés- kifejezetten ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a magyar falu, a magyar falusi nép sorsa.  A könyv hangulata valahol előlegezi Rideg Sándor: Indul a bakterház c. művének milliőjét.Igazi kisemberek szerepelnek ebben a regényben, a föld munkásai. Tamási azonban nem valami mérföldes tragédiának láttatja az ő életüket, hanem felfedezi a csillogást, a humor lehetőségét ebben az irodalomban.A narrátor, egyben a főszereplő, Szirom Antal, avagy ahogy mindenki szólítja. Szirom tata,bukovinai székely családból származik, a dunántúli Baglyod községben él. Felesége halála után már nem akar egyedül gazdálkodni. Pedig ősei negyedízig visszamenőleg saját földjüket művelték. 1958. pünkösd havában Szirom úgy dönt, szakít ezzel az

Falusi Márton:Kultúra arisztokrácia nélkül?

 Falusi Márton könyvében érdekes tárgyat választott:a kultúrát, azon belül az irodalmat, azon belül pedig az esszét. Napjaink felpörgő és a kommerszet értékké emelő világunkban olyan sok komment, vélemény, amatőr politikai megnyilvánulás lát napvilágot, hogy megfeledkezünk arról, hogy voltak a magyarságnak olyan mesterei, akik képesek voltak a fejükben tárolt elképesztő ismeretet úgy továbbadni, hogy az több volt puszta véleménykifejezésnél. Önálló irodalommá vált. Sajnos, középiskolai oktatásunk még mindig mostohagyermekként kezeli az esszét, a szöveggyűjtemények legfeljebb mutatóban hoznak belőle egyet-kettőt, hogy lássa a kütyükön felnőtt diáksereg, hogy ilyen is volt.  Pedig Németh László, Csoóri Sándor, Tamási Áron, Sütő András, vagy a műfaj alkotói etalonjának tekintett Cs.Szabó László olyan maradandó értékeket tettek le a magyar kultúra asztalára, amelyet nemcsak őrizni, de továbbfejleszteni is kell, hogy mindig élő, minden korosztályból kikerülő olvasóközönség számára relevánss

Balogh Edgár ( főszerk.): Romániai magyar irodalmi lexikon A-F

A Romániai magyar irodalomi lexikon egyike a magyar nyelvterületen valaha kiadott legjobb irodalmi lexikonoknak. Azért merem ezt a kijelentést megkockáztatni, mert a Balogh Edgár által főszerkesztett  könyv ugyan 1981-ben jelent meg, mégis, 21. századi színvonalú. Miért is mondhatjuk ezt? 1. Az irodalom fogalmát a szerkesztők nagyon tágan értelmezték. Szó esik a műben nemcsak a szépirodalomról, hanem a fizikai, orvostudományi irodalomról, nem is szólva a matematikai irodalomról ( a két Bolyai munkássága kívánkozik itt az élre). 2. Az irodalomon belül nem elégszenek meg a fontosabb alkotók és műveik felsorolásával, hanem olyan címszavakat is találunk e lexikonban, mint Ady Endre emlékezete, Arany János emlékezete, bábszínház stb. Voltaképpen tehát a romániai magyarság kultúrtörténetét tárgyaló műről beszélünk. 3. Remek a lexikon sajtótörténeti anyaga. Nemcsak az irodalmi folyóiratokról, hanem a napilapokról is részletesen olvashatunk, nem is szólva olyan különlegességekről, mint az üze