Könyvekről mindenkinek

 Lucy Folley könyve annyira hátborzongató, hogy olvasás közben le kellett tennem pár percre,hogy megnyugodjak. pedig- részben minkámból adódóan- elég sok krimit, thrillert olvasok, de a Vendéglista valamennyinél ütősebb. A hagyományos thriller-elemeket kombinálja a Szerző az angol krimi megszokásaival:rejtéllyel, titokzatossággal, mindenféle logikai csavarokkal. Szokás szerint egy rövid cselekményleírással próbálnék kedvet csinálni a könyvesboltok, könyvtárak megrohamozásához. Ajánljuk minden krimi- és thriller-rajongónak.  A történet egy Írországohz tartozó,mélyen az Atlanti-óceánon fekvő szigeten játszódik. Kevesen laknak itt, a tőzegmocsár ugyanis kísértetek tanáyja- legalábbis így tartja a néphagyomány. Aoife és férje, Frankie, megvásárolta a szigeten található romos kastélyt és felújította. A hölgy esküvőszervezéssel foglalkozik, nagy neve van a szakmában, rávette celeb barátnőjét, aki egy internetes oldal tulajdonosa és főszerkesztője, hogy ezen a szigeten tartsák az esküvőt. Jul

 Szabó László, a Kék Fény című egykori nagysikerű televízióműsor vezetője magasrangú nyomozókkal beszélget, 13 rendőr beszéli el a könyvben néhány nyomozása történetét.A 13 nyomozó 33 esete című könyvet azoknak ajánljuk, akiket érdekel a 20.század( itt most az 1945 utáni időszakról beszélünk) bűnügyi históriája, s szeretne részletes képet kapni az akkoriban alkalmazott nyomozati eljárásokról. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány esetet idézünk fel, nem mellőzve a szubjektivitást. A könyv ma már nem kapható boltokban, antikvárumokban kell keresni. Számomra a leginkább megrázó történet a balassagyarmati túszdráma esete. 1973-ban a helyi pártszervezet vezetőjének két fia- akiknek már kisebb bűncselekmények amúgy is voltak a rovásán, de ezeket a magasrangú papa elsimította- elhatározta, hogy disszidálni fog ( fiatalabbak kedvéért: ez azt jelentette, hogy engedély nélkül elhagyják az országot és Nyugatra távoznak). Ezt úgy akarták elérni, hogy túszul ejtik a helyi leánykolégium tanulóit, és

 Számtalan,különböző színvonalú könyv jelent már meg az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlásról, illetve az azok keretébe illeszthető perekről. Szakolczay Attila kötete ezek közül az egyik legjobb. A Tóth Ilona és társai elleni per(eke)t elemzi, elképesztő pontossággal, úgy, hogy az Olvasó valoban tiszta képet kap arról, jogosan ítélték-e el Tóth Ilona orvostanhallgatót és vádlottá-társait különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságért. E rövid könyvajánlóban pusztán a könyv főbb megállapításainak, gondolatainak egy részét soroljuk föl, ezzel próbálva kedvet csinálna az amúgy egyáltalán nem könnyű könyv olvasásához. Szakolczay Attila szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni perek mintegy flytatásai a sztálini-rákosi korszak pereinek: koncepciósak, nem a tényállás tisztázása a feladatuk, hanem a vádhatóság- valóságtól olykor igencsak elrugaszkodott- állításainak mindenáron való igazolása. Kádár nem akart a volt ávósokkal együtt dolgozni, van is olyan belü

 A könyv alcíme: A gyilkosságok kultúrtörténete Uthmann könyve voltaképpen a gyilkosság nyomozás gyakorlatának fejlődését tekinti át, a középkortól egészen a 21.század küszöbéig.Amolyan népszerű kriminalisztikai összefoglalónak is tekinthető, bevezetőnek a nyomozás-tudomány elképesztően széles világába.  A Gyilkosok és detektívek c. könyvből megtudhatjuk, miért és mikor tiltották be az istenítéleteket ( már 1215-ben kimondta a lateráni zsinat, hogy papi személy nem vehet részt ilyesmiken). Elgondolkodhatunk arról, hogy a nyomozati szervek századokon át ragaszkodtak a két tanú elvéhez, ha pedig nem találtak, akkor jöhetett a kínvallatás, amit még a 16.században is teljesen elfogadott módszernek tartottak. Majd a francia felvilágosodás idején kezdik kétségbevonni a kínvallatással kicskart vallomások hitelességét. A világ kriminalisztika-történetében igen jelentős az Uthmann által is említett Calas-ügy, ami egyébként mai krimiírók fantáziáját is felcsigázhatja:egy család összegyűlik ebéde