Könyvekről mindenkinek

A könyv alcíme:Távol-keleti menedzsment interkulturális és gyakorlati nézőpontból. A Mohr-Osváth-Sato-Székács szerzőnégyes nagyszerű könyvet alkotott. Nemcsak a címben említett térségekben érdekelt üzletembereknek, hanem mindenkinek érdemes elolvasnia ezt a művet, aki valamilyen szinten érdeklődik a távol-keleti kultúrák iránt.  Részletesen megismerhetjük a három ország politikatörténetét, a korai államalakulatoktól kezdve egészen a 21.század elejéig. A messzi múlt mind a mai napig hat a kínai, japán és koreai társadalom életére, mindennapjaira. Képet kapunk arról, hogyan alakult ki az európaitól meglehetősen eltérő japán családrendszer. Végre megismerhetjük, kik voltak igazából a szamurájok, s hol a helyük a mai japán történelmi emlékezetben.Elgondolkodhatunk azon, hogy bár Japán igencsak tradicionális ország, a 2018-as népszámláláson a megkérdezettek több, mint 60 százaléka vallotta magát vallástalannak. Megtudhatjuk, miért foglalta el Kína Koreát, megismerhetjük a japán Meidzsi-refo

 Tóth Gábor 2009-ben megjelent könyve,a Hogyan védjúk meg egészségünket világjárványok idején?,elképesztő alapossággal járja körül a járványok kérdéskörét,mind orvosi,mind pedig filozófiai-etikai nézőpontból.A mű a H1N1 világjárvány idején látott napvilágot. Eltűnődhetünk azon,vajon érdemes-e az emberiségnek folytatnia a folyamatos fejlődés stratégiáját. Nem túl nagy az ár,amit a fejlődésért fizetünk? Nem jár túl nagy kockázattal a folytonos előre és felfelé törekvés?Majd az első fejezetből minden lényegeset megtudunk a vírusokról:miben külónböznek a többi élőlénytől,lehet-e "őket"élőlénynek tekinteni,mekkorák,hogyan szaporodnak,mit jelent a virológiában a H és az N. Vissza is utazunk az időben,s levonjuk az 1918-as spanyolnáthajárvány,valamint az 1957-58-as,illetve az 1964-es hongkongi influenzajárvány főbb tanulságait. Tóth Gábor nagyon alaposan körbejárja azt a kérdést,vajon a génmanipuláció növeli-e a vírusok okozta járványok kockázatát. A válaszok nem adnak okot az optim

 Krasznahorkai László regénye egyike a 21.század eddigi legjelentősebb európai prózai műveinek. A könyv címe a távol-keleti kolostorépítészet egyik szabályára utal:a kolostort északról hegy,délről tó védje,nyugatról utak fussanak az épülethez,keletről pedig folyók érkezzenek belé. A történet tehát a Távol-Keleten,talán Koreában,de ez nem biztos,játszódik. Genji hercegének unokáját gyermekkora óta kínozza egy vágy,amely már-már rögeszmévé fajul:egy kertet szeretne megtalálni,a Száz szép kert című könyv századik kertjét. Egy napon megszökik testőrei figyelő szeme elől,és egy addig sohasem látott városrészbe téved. Egy nagy fehér fal mellett sétál sokáig,majd egy buddhista kolostorba ér. Teljesen üres minden,sehol egy lélek,a Buddha-szentélyt feltörték,a harang már mindjárt bedől,a főnök lakószobája pedig tele van nyugati cuccokkal,whiskyvel,meg egy nagyon furcsa,a végtelennel foglalkozó,bosszantó stílusú matematikai könyvvel. Mindeközben Genji herceg unokájának testőrei lerészegednek,és

Egészségügy, betegség, orvosok: erről legtöbbünknek szürke rendelők, végtelen hosszú várakozás, és több ezer forintbe kerülő gyógyszerek jutnk eszünkbe. Susanna Ehdin könyve egy más utat mutat: gyógyulj meg önmagad! Persze, azonnal felvetődik a kérdés ( és ez jó, hogy az Olvasó párbeszédet folytat a könyvvel, azt jelzi, " érik valami"),hogy képes-e valaki laikus önmagát meggyógyítani, de Az öngyógyító ember olyan magától értetődően ad igent választ a kérdésre, hogy az már -gyanús. Első olvasásra nincs benne semmi riasztó. Mértéktartó hangvétel, nem szidalmazzuk az orvosokat, nem csinálunk forradalmat, nagyon békés ember ez az Öngyógyító ember. Susanna Ehdíntől pedig megtudjuk, hogy van lelkünk, amely kapcsolatban áll a testünkkel, és ez közrejátszhat bizonyos betegségek kialakulásában. Erről mintha már hallottunk volna, de nem baj, ismétlés a tudás anyja. Aztán arról is olvasunk, hogy az érzelmi egyensúlyt ( az érzelem egyébként molekulákból áll, ez új) is be kell állítani