Bejegyzések

társadalomtörténet címkéjű bejegyzések megjelenítése

Szita György:Magánnyomozás

 Szita Györgyről, mint íróról, szinte semmit sem sikerült megtudnom. Magánnyomozás című könyve viszont remek, eleven, izgalmas bűnügyi regény. De annál jóval több:egyfajta látlelete, lenyomata a késő Kádár-korszak Magyarországának, megjelennek benne a hanyatló kommunizmus jellegzetes karakterei és élethelyzetei. Érdemes tehát a könyvet történészeknek is elolvasniuk. Ebben a rövid könyvajánlóban, szokás szerint, rövid spoilert közlünk a könyvről,s megpróbálunk egy kisé mögé nézni a cselekménynek.  A fiktív történet Magyarországon játszódik, valamikor az 1980-as évek közepén. Varga Sándor, a környék leginnovatívabb, de meglhetősen ellentmondásos jellemű agrárszakembere, nyomtalanul eltűnik. A rendőrság két hónap megfeszített nyomozati munka után még odáig sem jutott, hogy a holttest előkerüljön. Vargát tehát nem nyilvánították holtnak. Tóth százados szakmai lelkiismeretét nem hagyja nyugodni az ügy, és elhatározza: magánnyomozásba kezd. Megpróbálja megtudni, milyen ember (volt) ez a Varg

Halmos Károly-Kiss Zsuzsanna-Klement Judit(szerk.): Piacok a társadalomban és a történelemben

 Hogyan alakult a kereskedelem és általában véve a gazdaság helyzete az elmúlt századok egyes közösségeiben? Egyáltalán, miként kezelte például a 18.század rendies világa a kereskedelem, a pénzmozgás jelenségét, témakörét? Miért alakult úgy és ahogy az árutermelés a kapitalizmus kezdetén egy kisvárosi milliőben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Halmos Károly-Kiss Zsuzsanna-Klement Judit szerkesztőpáros által összeállított tanulmánykötet, a Piacok a társadalomban és történelemben. A könyv a Rendi társadalom-polgári társadalom sorozat 26. köteteteként látott napvilágot.Ebben a terjedelmi korlátokkal alaposan küszködő könyvajánlóban kiemelünk néhány, recenzens számára érdekes ( ez, természetesen, szubjektív értékítéleten alapszik...) tanulmányt- reméljük, ezáltal érdekessé és olvasásra kívánatossá tesszük a többit is.  Kezdjük a végén! A Kádár-korszak mindennapos jelensége volt az úgynevezett  fusizás, azaz a gyár eszközeivel, vagy éppen munkaidőben végzett pluszmunka.

Bakó Elemér:Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról

 Magyar emigránsok a történelem nagy sorsfordulóival együtt érkeztek Amerikába. Az 19848-49-es forradalom és szabadságharc után, az 1890-es évek gazdasági válságának köszönhetően, majd az első világháború és az azt követő forradalmak leverése után, a második világháború után és az 1956-os forradalom és szabadságharc után is nagyon sok magyar ember telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban. Őrizték magyar nyelvüket, de természetesen többségük kitűnően magtanult angolul is.  Ha egy közösség a világ más táján gyűlik össze, nyelvük valamilyen szintű változáson megy keresztül. Bakó Elemér: Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról című könyvében azt vizsgálja, hogyan változott meg az amerikai magyarok nyelvhasználata azzal, hogy új nyelvi közegbe kerültek, más társadalmi- életmódbeli viszonyok irányítottk életüket. Bakó Elemér több, mint háromszáz interjút készített, melyet magnószalagon rögzített. Halála után felesége állította össze ezek alapján Az amerikai magyarok nyevének utatásár

Türke András István (szerk.):A jelenkori Franciaország 2. kötet

 Mint azt már egy korábbi bejegyzésben írtuk, ezt a könyvet annyira jelentősnek, fontosnak tartjuk, hogy a két kötetéhez külön-külön írunk ajánlót. Türke András István és csapata mestermunkát végzett, nagyszerűen bevezeti és elmélyíti Olvasóit a jelenkori Franciaország politika- és társadalomtörténetében.  Megtudjuk, hogyan hatottak a 18-19. század francia alkotmányai a huszadik század alaptörvényeire. Részletes elemzést kapunk a De Gaulle-féle 1958-as, az erős elnöki hatalmat törvénybe iktató alkotmányról, valamint az ötvenedik évfodulójára készült, Nicolas Sarkozy államfőhöz köthető nagy generale-ról, azaz általános rendezésről. De nem maradnak ki az időközben elfogadott módosítások, a gyarmatügy, az Óceániában található Új-Kaledónia függetlenségi harca sem, s valljuk be: ezekről a legtöbbb magyar Olvasó vajmi keveset tudott eddig. Képet kapunk az Ötödik Köztársaság intézményrendszeréről, megtudjuk, mi a szerepe a Nemzetgyűlésnek, a Szenátusnak, mi a viszonya a mindenkori köztársaság

Werner Toelcke:A nagy lehetőség

 Werner Toelcke:A nagy lehetőség című könyvét elsősorban úgy olvashatjuk,mint egy izgalmas,meglepetésekkel teli krimit,másodsorban viszont úgy is tekinthetünk rá,mint társadalomtörténeti forrásmunkára. Nem túlzás. A könyvben az alábbi,szociológusok által gyakran vizsgált problémákkal találkozunk: -Az urbanizáció hatása a tradicionális falusi társadalmakra.  -A paraszti mesterségből való kitörés a második generációnál. -Kulturális sokk vagy beilleszkedés?A németországi török vendégmunkások két útja. -Idegent szeretni:mi történik,ha török vendégmunkás szeret bele német nőbe? -A vállalkozás,mint kényszer vagy mint önmegvalósítás -A bürokrácia mint társadalmi kötőanyag. Aki viszont nem társadalomtörténeti forrásként,hanem szórakoztató bestsellerként olvassa Werner Toelcke könyvét,annak itt a cselekmény eleje: Ahrens,a sétahajó-üzemeltetéssel foglalkozó vállalkozó egy nap megment egy ifjú hölgyet két zaklatótól. Ahrens és Lotte szerelmesek lesznek. Csakhogy a lánynak van egy titka:korábban

Zilahy Lajos:A lélek kialszik

 Zilahy Lajos a két világháború közötti időszak egyik legsikeresebb magyar írója, mondhatnánk: bestseller-szerzője volt. A lélek kialszik című könyve nem ért el akkora eladási példányszámokat, mint pl. a Halálos tavasz, de sok irodalombúvár szerint Zilahy legmaradandóbb értékű könyve ez. Önéletrajzi jellegű lélekrajz, mindemellett izgalmas regény. A cselekmény lényege a következő: a Zilahy családban meghal az apa, a család elveszíti üzleti kapcsolatait, és hamarosan csődbe megy. Az író, a fiatal Zilahy, Pestre jön, joghallgató lesz, el is végzi az egyetemet, de állást nem talál, kénytelen fizikai munkát vállalni. Mindeközben otthon is áll a bál, Rózsa, az ifjú lány, egyfajta se veled-se nélküled kapcsolatban él egy vasutassal- végül később összeházasodnak. Az ifjú jogász pedig elhatározza, Amerikába megy. Anyja nem helyesli elhatározását, de végül ( úgysem tud mást tenni) beleegyezik. Az ifjú jogász a hajón megismerkedik egy kisstílű szélhámossal, aki azonban segíti őt a túlélésben. A

Gergely Ferenc-Ólmosi Zoltán: A magyar ifjúság történetének kronológiája 1914-1991.

Hát, ha van merész történettudományi vállalkozás, akkor ez az. Gergely Ferenc és Ólmosi Zoltán új szintre emelték a magyar társadalom-és életmódtörténetet. A magyar ifjúság történetének kronológiája felfogható egyfajta árnyéktörténelemnek is: mit csináltak addig a fiatalok, amíg apáik és anyáik 1914-1991.között gyárakban dolgoztak, politikát csináltak, szerettek, ettek, ittak, aludtak, váltak...Nem könnyű feladat. De a Gergely- Ólmosi szerzőpáros jól megoldotta. Nem ifjúsági mozgalmak vagy az ellenkultúra történetét írták, hanem általában vett ifjúságtörténetet. Hiszen a galeri tagja is járt iskolába és a stréber úttörőnek is volt szabadideje. Nem ragadtak le az ún. ifjúságpolitika bugyraiban, hanem figyelemmel voltak az ifi önszerveződéseire, oktatásra, sportra, mindenre, ami az ifjúságot érintette a huszadik században. Számomra két nagy tanulsága van ennek a könyvnek: 1. Gyereknek és fiatalnak lenni mindig jó. A legifjabb krosoztály még a legsötétebb politikai rendszerekben is megta

Szomory Dezső:Elbukottak. Hat novella

Szomory Dezső nem kifejezetten jó novellista. Ebben a műfajban nem érvényesül olyan jól a kitűnő Szerző szavakkal való játékkészsége, nem tűnik ki annyira a magyar nyelv iránti szeretete. A szecessziós túlburjánzással díszített Szomory-nyelv redukálódik, így az Olvasó számára marad a történet, meg a mögötte rejlő lélektani ábrázolás, ebben viszont, valljuk be őszintén, a Nyugat élvonala jobb volt. Az Elbukottak mégis jó könyv, ajánljuk minden olvasni szerető kultúrembernek. Nagyon mélyen világít. Nem feltérképez embereket, hanem a nyelv-reflektorral tűélesen az arcukba, a szívükbe világít. Még a rosszindulat is szánnivaló gyengeségnek tűnik fel. Szinte játékká válnak az emberi kapcsolatok. A kötet nyitó darabja, a Nyomorúság, voltaképpen nem novella, hanem kisregény. Önéletrajzi elemeket is tartalmaz. Egy megesett lány megpróbálja csecsemőjét elpusztítani, de az túléli, felnő, az újságírói hivatást választja, szerelmes lesz egy színésznőbe, de kiderül,hogy a csecsemőkori beavatkozás

Shubert Adrian:A social history of modern Spain

Shubert Adrian 1980-ban megjelent, de a mai napig relevánsnak számító társadalomtörténeti könyve a modern Spanyolország társadalmáról,annak folyamatairól és az ott tetten érhető antagonizmusokról szól- de kitekint a jövőre is, jó érzékkel, mert az általa felvázolt lehetőségek nagy része valóra vált. Shubert Adrian a spanyol társadalom legfontosabb tendenciája a tradicionalizmus éa modernitás ütközése- nem elhanyagolva azut a tényezőt sem hogy a " modern Spain" nem egyésges talapzatoná llva jött létre, hiszen más közép-és koraújkori előzményekkel rendlekezik Granada mint mondjuk, Andalúzia. A modernitást pedig úgy értelmezi a Szerző, amint az a társadalomtörténészek között konszenzusban van: iparosodáás, urbinzáció, tercier szektorok előrenyomulása, generációs ellentétek. Shubert Adrian könyve ma már történelem. Ilyen volt Spanyolország társadalma valamikor, apáink idejében. Mára annyi változás történt, hogy a könyvben jelzet egyenlőtlen fejlődésre utaló jelek nagy része el