Polónyi István-Tímár János: Tudásgyár vagy papírgyár?
A Polónyi-Tímár szerzőpáros könyve 2001-ben jelent meg, de mondanivalója- sajnos- mai napig aktuális.
Íme, a A Tudásgyár vagy papírgyár című könyv legfontosabb következtetései:
- A mindenkori magyar oktatáspolitika folyamatosan emlegeti a minőségi fejlesztés fontosságát. Ennek ellenére inkább mennyiségi fejlesztés folyik.
- Hazánk alapos lemaradásban van az európai országokhoz képest az oktatási költségvetés GDP-arányosságát illetően.
- Az általános iskola nem adja meg a megfelelő tudást, a diákok ismeretei nincsenek megalapozva.
- Az oktatáspolitikát eluralták a közhelyek. Például: Magyarország lemaradt a felsőoktatás fejlesztése terén.Holott éppen a felsőoktatás jár legközelebb az európai élvonalhoz.
Nagyon tanulságosak a könyv végén szereplő táblázatok, diagramok. Például: Az oktatásra fordított költségvetési támogatás a GDP százalékában; Nők aránya a tanári pályán; pedagógusképzésre jelentkezettek száma és a felvettek száma Magyarországon ( kirívóan alacsonyan jelentkeznek természettudományos képzésekre); felsőoktatási hallgatók korosztályos aránya és a képzés hossza.
Kinek ajánljuk ezt a könyvet? mindenkinek, aki oktatással foglalkozik. Nemcsak a köz-vagy a felsőoktatásban dolgozó tanárokra gondolunk itt, hanem a magánszektorban tevékenykedő coachokra is. Mert ők is a közoktatásra és a felsőoktatásra, ezekre a tudásgyárakra és/vagy papírgyárakra alapoznak.
Legfeljebb nem vallják be.
xxxxxxxxxx
Médiaőrület helyett médiaszemle! mediaszemle.blogspot.com
Íme, a A Tudásgyár vagy papírgyár című könyv legfontosabb következtetései:
- A mindenkori magyar oktatáspolitika folyamatosan emlegeti a minőségi fejlesztés fontosságát. Ennek ellenére inkább mennyiségi fejlesztés folyik.
- Hazánk alapos lemaradásban van az európai országokhoz képest az oktatási költségvetés GDP-arányosságát illetően.
- Az általános iskola nem adja meg a megfelelő tudást, a diákok ismeretei nincsenek megalapozva.
- Az oktatáspolitikát eluralták a közhelyek. Például: Magyarország lemaradt a felsőoktatás fejlesztése terén.Holott éppen a felsőoktatás jár legközelebb az európai élvonalhoz.
Nagyon tanulságosak a könyv végén szereplő táblázatok, diagramok. Például: Az oktatásra fordított költségvetési támogatás a GDP százalékában; Nők aránya a tanári pályán; pedagógusképzésre jelentkezettek száma és a felvettek száma Magyarországon ( kirívóan alacsonyan jelentkeznek természettudományos képzésekre); felsőoktatási hallgatók korosztályos aránya és a képzés hossza.
Kinek ajánljuk ezt a könyvet? mindenkinek, aki oktatással foglalkozik. Nemcsak a köz-vagy a felsőoktatásban dolgozó tanárokra gondolunk itt, hanem a magánszektorban tevékenykedő coachokra is. Mert ők is a közoktatásra és a felsőoktatásra, ezekre a tudásgyárakra és/vagy papírgyárakra alapoznak.
Legfeljebb nem vallják be.
xxxxxxxxxx
Médiaőrület helyett médiaszemle! mediaszemle.blogspot.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése