Könyvekről mindenkinek

 John Dickson Carr amerikai író történelmi krimije az 1750-es években játszódik. Jeffrey,a történet főhőse,tolvajfogóként keresi kenyerét,ami nem számít különösebben előkelő foglalkozásnak. Egy alkalommal felkérést kap a nagyhatalmú Sir Mortimer Ralstontól. Meg kell találnia a főúr unokahúgát,Peget,aki Franciaországba szökött,és hazahoznia. Jeff különös helyen talál rá a lányra:XIV.Lajos király szeretőjének bordélyházában. Megszökteti,hajóval titokban áthozatja Angliába-ám útközben beleszeret. Hagyja,hogy Londonban megszökjék tőle a lány,aztán egy kísértetházban együtt találnak rá egy holttestre. Az uzsorásként és kártyajósként is ismert öregaaszzonyon nincs seb,mérgezés nyomát sem mutatja ki az orvos-da arcán valami olyan rémület ūl,hogy abba még az Olvasó is beleremeg...Hogy aztán mi köze mindehhez a London Bridge-nek, miért gyanús Jeffnek a rendkívül rossz természetű nagynéni,s milyen titkos játékot játszik a háttérben Fielding bíró,azt megtudhatjuk,ha elolvassuk John Dickson Carr:A

Benkő László történelmi regénytrilógiájának végső kötete elképesztő izgalmakat nyújt- mindemellett olyan történelmi ismeretekkel ajándékozza meg az Olvasót, melyet az iskolai tankönyvek soha nem tudnak, talán nem is akarnak, a nagyközönség felé közvetíteni. A könyv címének megértéséhez: Végső Tenger, mongol szemmel nézve, az a hatalmas víztömeg, amit ma Atlanti-óceánnak hívunk. Az 1230-as-1240-es évek fordulóján járunk. Közel a tatár, de a magyar urak nagy része még mindig úgy tesz, mintha nem létezne veszély. Inkább a királyi udvarban igyekeznek maguknak minél zsírosabb zsákmányt találni. Az ország mindennapi életét a kunok teszik nehézzé. IV. Béla, az ekkoriban még igencsak ifjú és dölyfös király azért fogadta be a kunokat, mert azt gondolta, hasonló harcmodoruk révén, visszaverhetik a mongolok támadását. Csakhogy a félnomád kun lakosság konfliktusba kerül a letelepedett életmódot élő magyar lakossággal...Köteny kun vezért a király biztonságba helyezi, nehogy a féltékeny magyar u

Amikor az 1950-es évek közepén- végén a kommunista országok könyvkiadása rájött, hogy az embereket nem annyira a szocreál, mint inkább a szórakozás érdekli, megkezdték a ponyvaszerzők felfuttatását. Magyarországon Berkesi András, Mág Bertalan, Csehszlovákiában Antonin Winter, Lengyelországban pedig Andrzej Piwowarczyk lett a sztáríró. Utóbbi megteremtette Gleb kapitányt, aki fondorlatos módszereivel- beszélgetés rogyásig, mint Agatha Christie Poirot-ja teszi- leleplezi a gonoszt. A Királynő?! című könyv voltaképpen nem rossz krimi, csak maga a bűntény már kissé történelmi. A második világháború utáni Lengyelországban járunk, ordít a szegénység, ellátási gondok a boltokban, stb. Egy banda, melynek feje egy titokzatos nő, a Királynő, textilraktárakat foszt ki, hogy aztán a zsákmányt a feketepiacon értékesítse. Ebben az a nagy skandalum, hogy akkoriban ez volt a bűnözés csúcsa...no, meg az is feltűnhet, hogy sem riasztó, sem kamera: hát, igen, ilyen volt a viharos 20. század. Szóval, k

Megjelent a Rubicon történelmi magazin 2017/11. száma. A tartalomból: - Németh György kiváló ókortudós cikkei végigvezetnek bennünket a görög mitológián, Khaosztól kezdve Héraklész próbatételein át egészen Europé elrablásáig - Kertész István kitűnő cikke a trójai háborúról, melyből kiderül, hogy még a nevezetes történelmi esemény pontos régészeti-kronológiai datálása sem egyértelmű. -Varga Kálmán írása a máriabesnyői mennyezetfreskóról, melyen még Horthy Miklós, Magyarország kormányzója is látható. - Lénárt T. András írása aktuális kérdéskörhöz, Katalónia és Spanyolország viszonyához kapcsolódik. Szerzőnek sikerült objektíven, elfogultság nélkül vázolnia a katalán függetlenségi törekvések történelmi hátterét. - Több írás is olvasható az USA történetéről: Megtudhatjuk, miért is ellenezték- ha ugyan ellenezték- az északiak a rabszolgatartást, hogyan robbant ki a polgárháború, milyen szerepet játszottak ebben a nagy hadvezérek. Hahner Péter szakmailag tökéletes, kiváló stílusban megírt c

A Magyar Szemle konzervatív, polgári szellemiségű tudományos- közéleti folyóirat. Kiváló színvonalú.A 2007.decemberi szám tartalmából: - Antall József politikusi életművét ma sokan gyalázzák, de az, hogy demokratikus intézmények épültek ki, és Magyarország nem siklott félre, az ő érdeme. - Hogyan romlott meg, történelmi okokból,  a magyar-szlovák viszony, és miért nem akarják azt egyes politikusok helyreállítani? - Miért sikerült a nagy zenészeknek és zeneszerzőknek az, ami az íróknak nem? Bartók világhírű lett, József Attila nem. - Mi az igazi tudás? Miért van az, hogy a középosztály annyira vevő a félműveltségre? - Az MSZP-nem semmilyen joga sincs ahhoz, hogy 1956 örökösének mondja magát. - A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság ülésén Lázár János országgyűlési képviselő is megjelent. - 1956 előtt a Nyugat igyekezett minél több kelet-európai, a kommunizmus bezártságában nyögő értelmiségihez eljuttatni a kortárs nyugati folyóiratokat és könyveket. xxxxxxxxxxxxxxxxxx Ritka ro

A Rubicon történelmi folyóirat 2017/10. száma a huszadik század nagy forradalmaival foglalkozik. A rendkívül adatgazdag, sok új, meglepő szempontot ismertető, közérthető ismeretterjesztő folyóirat tartalmából: - Németországban már 1896-ban alakult nemzetiszocialista mozgalom. Helytelen a hitleri rendszerre a " fasizmus" szót használni, ezzel a jelzővel inkább az olaszországi Mussolini-féle rendszer jellemezhető. - Lenin támogatottsága az orosz Kommunista Párton belül sem volt egyöntetű. Sztálin és a Pravda szerkesztősége rendszeresen cenzúrázta Lenin írásait. - A magyarországi Tanácsköztársaság idején a kommunista vezetők világforradalmat akartak. A budapesti munkásság azért támogatta Kun Béláékat, mert a tanácskormány jelentősen emelte a béreket. - Az angol forradalom nem igazán nevezhető polgárinak, inkább az elit politikai harca volt. Károly ellenében a nemesség szerette volna biztosítani a parlament jogait. - A francia forradalom előtti francia nemesség nem élősködött a

Egy könyvtárnak a folyóiratok éppúgy díszei, mint a könyvek. Az Aetas történelmi folyóirat 1998/1. számában- mely az orsoz történelemről, a nyugat-európaitól eltérő orosz fejlődésről közöl tanulmányokat- mindenkinek ajánlom elolvasásra Sashalmi Endre tanulmányát, melyben különbséget tesz a nyugati abszolutista uralkodók és az orosz cárok között. Nagyon jó, példamutató, tárgyilagos történetszemlélet. Az orosz cárok hatalmukat a keresztény vallásból vezették le, míg a nyugati uralkodók inkább jogi szemléletűek voltak.Ez a legfontosabb különbség.