Gelléri Andor Endre: Szomjas inasok
A Magyarországon kissé lenézett, amolyan baloldali íróként számontartott Gelléri Andor Endre Szomjas inasok című novelláskötete 1933-ban jelent meg, közönségsikert nem aratott ,( Kosztolányi is jelentkezett ebben az évben...)viszont hét évtized múltán olvasva nagyon is tanulságos.
Három nagyon fontos tanulság szűrhető le a könyvből:
1. Az író ne politizáljon " direktben". A kötetnek éppen azon alkotásai a legsikerültebbek, melyek nem akarják a világot megváltani.
2. Nincsenek végletekig boldog és végletekig boldogtalan emberek. Még a szegények életében is akadnak örömteli pillanatok, s ha valaki, szépíróként, pont az alsó-közép-legalsó társadalmi réteg bemutatását tűzi ki célul, akkor az nem szólhat arról, hogy milyen is a rabszolgák élete. Mert az inasok, ha éhbérért, kosztért-kvártélyért melóznak is, méghozzá igen sokat, mégsem egyenlők az afrikai néger rabszolgákkal. Többek náluk, igenis, többek.
3. Mindannyian szomjas inasok vagyunk. Mindig kell valami, ami még nincs. Mindenki szegény.
Három nagyon fontos tanulság szűrhető le a könyvből:
1. Az író ne politizáljon " direktben". A kötetnek éppen azon alkotásai a legsikerültebbek, melyek nem akarják a világot megváltani.
2. Nincsenek végletekig boldog és végletekig boldogtalan emberek. Még a szegények életében is akadnak örömteli pillanatok, s ha valaki, szépíróként, pont az alsó-közép-legalsó társadalmi réteg bemutatását tűzi ki célul, akkor az nem szólhat arról, hogy milyen is a rabszolgák élete. Mert az inasok, ha éhbérért, kosztért-kvártélyért melóznak is, méghozzá igen sokat, mégsem egyenlők az afrikai néger rabszolgákkal. Többek náluk, igenis, többek.
3. Mindannyian szomjas inasok vagyunk. Mindig kell valami, ami még nincs. Mindenki szegény.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése