Szabó Magda: Freskó

Szabó Magda 1958-ban írta meg Freskó című híres regényét, akkoriban ( kissé oldódó szocreál) teljesen újszerű elbeszélésmódot követve. A könyvben szereplők belső monológokban mondják el a történetet a maguk szemszögéből, ezekből az interpretációkból pedig az Olvasó állítja össze magának a Freskót. Ahogy a 21. században neveznénk: képalkotás virtuális és valóságos elemekből.
Interaktív párbeszéd alkotó és befogadó között, a 20.század közepén- több, mint előremutató dolog volt ez akkoriban, s valami ilyesmi úton, a lineáris történetmondás széttörésének útján folytatódott az európai regény útja, sorsa- többek között a francia új regénnyel, vagy éppen a német ( no, nem kelet, hanem nyugatnémet) új prózával.
A történet maga egy alföldi kisvárosban, Tarbán bonyolódik. A szigorú református papi család nem viseli el, hogy lányuk, Annus, fellázadt a predesztinált sors ellen, és Pestre költözvén, művész lett belőle. Édesanyja temetésére azért hazahívják a lányt, de be sem teheti lábát a szülői házba. A családtagok pedig elmondják félelmetesen izzó, sokszor reménytelenül elégikus történetüket-és beszéd közben elemeznek, kutatják a jövőt, látszólag az a kérdés, mi lesz Annussal, valójában az a kérdés, mi lesz a polgári világgal, a régi Magyarországgal-é s persze velük.
Az pedig, hogy Szabó Magda pont egy református papra ruházta az " érzéketlen-ultrakonzervatív" szerepkört, az pusztán a korszellem műve. Kevéssel vagyunk ötvenhat után...
xxxxxxxx
Mit szólnál egy médiaszemle bloghoz? mediaszemle.blogspot.com




























s folytatódott tovább a magyar regény, 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása