Lev Tolsztoj: Háború és béke

Monumentális könyvet írt Tolsztoj, több, mint ezerötszáz oldal a Háború és béke két kötete, éppen ezért egy ilyen kis blogban nem lehet arra vállalkozni, hogy átfogó értékelést adjunk a regények regényéről.
Éppen ezért egy elbeszélői megoldásról, a francia nyelv használatáról szeretnék beszélni.
Miért van az, hogy egy orosz regényben, a napóleoni időkben játszódó Háború és békében olyan sok francia szöveg fordul elő? Nemcsak a franciák, de az orosz regényalakok is franciául beszélnek, Európának akkoriban az volt a " művelt nyelve".
A francia nyelv funkciója kettős:
1. Tolsztoj azt akarja bizonyítani ,hogy a korabeli oroszországi elit, ellentétben a nyugat-európai értelmiség állításával, igenis átvette a nyugati műveltség alapjait, még ha olykor felszínesen is.
2. A francia szövegeknek elidegenítő hatásuk van, lelassítják a rohamosan sodró történetet, megállásra, töprengésre késztetik az Olvasót.
Ajánlom mindenkinek, olvassa végig Andrej hercegnek, Natasának és többieknek olykor bolondos, olykor izgalmas, máskor szívszorító történetét.

Az ember olykor elgondolkozik, hogy Tolsztoj vajon miért nem kapott irodalmi Nobel-díjat. Megérdemelte volna...