Dag Solstad:Regény,1987

 Dag Solstad a norvég irodalmi- és közélet legendás alakja. Regény, 1987 című könyvében a nagy író pályakezdéséről olvashatunk lenyűgözően személyes, Közép-Európából olvasva egy teljesen más világba elvezető igaz történetet. Egy igaz mesét, ahol a részletek, az élet apró dolgai legalább olyan fontosak, mint a világpolitika globális fejleményei. 

Egy ifjú száll le Lillehammerben, Norvégia akkor még igencsak fejlődőben lévő városában. Már nem ártatlan és hamvas: kiábrándult a vallásből, az iskolaújságba pedig radikális baloldali cikkeket írogat, amiért is otthon kissé...bolondnak nézik. A fiatalember, azaz Dag Solstad, a helyi második számú munkáspárti újság szerkesztőségét keresi. Itt lesz gyakornok, itt tanul meg látni, írni, fogalmazni, itt ismeri meg először saját korlátait. Kevés pénzből szűkösen megél, de nem érdekli. Szárnyal. Mert fiatal. 
lázba hozza a helyi labdarúgócsapat esetleges felkerülése a területi ligába, s nagyon csalódott, miután egyetlen ponttal lemaradnak a feljutástól. Csodálkozik, hogy időnként csúnya dolgokat is meg kell írni, főleg a politikai ellenfélről, ezt a munkát inkább másra hagyja. Sok kilométert utazik, hogy részt vegyen egy iskolaszék ülésén, ahol is a téma a következő: van 11 gyermek, akik nehezen jutnak el a messzi skandináv északon az iskolába, ezen kellene segíteni. Egy vállalkozó szívesen a 11 gyermek segítségére sietne, de a közlekedési hatóság nem engedi, mondván: nem rendelkezik személyszállítási engedéllyel, márpedig az érvényes jogszabályok alapján 11 fő esetén ez nem kerülhető meg. A kérdés nyitva marad, az érintett gyerekek pedig még egy jó darabig fél négyre érnek haza a suliból, mert várniuk kell a menetrendszerinti járatra. Dag Solstad azon csodálkozik el, hogy egy ilyen kérdés miatt egyáltalán összehívták az iskolaszéket. 
Elbűvöli az előkelőségek részére rendezett luxusvacsora, gátlásos, alig mer enni néhány falatot. 
Szenzációként adja hírül, amikor a helyi piacon megjelenik az addig ismeretlen zöldség, a brokkoli. 
Beiratkozik egyetemre, történelem szakra. Elbűvöli a források kezelésének az a precizitása, amit itt elvárnak. Szigorúan a történeti forrásból indulnak ki, nincs helye a romantikus képzeletnek. Solstad részletesen elmeséli, hogyan írta meg szakdolgozatát egy 16.századi szövegre támaszkodva- érdemes volna, legalább ezt a fejezetet, minden ország minden történelem szakos hallgatójának elolvasni. Felér egy Bevezetés a forrásismeretbe szeminátriummal. 
A fiatalember egyre magasabbra emelkedik az újságírói pályán, Egyszer őt küldik ki a környék - sok olvasó, főként a férfiak szempontjából- legfontosabb eseményére, a körzeti szépségkirálynő-választásra. A fiatalembert annyira meghatja, lenyűgözi a Királynő személye, hogy teljesen megkukul a jelenlétében. Egyszerűen nem mer odamenni hozzá, hogy interjút készítsen, pedig a hölgy már várja. Visszatér a " szeribe",mindössze néhány fényképet visz,írást semmit, a kollégák röhögik. És sajnálják, hogy nem ők mehettek a szépségkirélynő-választásra. 
Az 1950-es- 60-as években épül ki Norvégiában a jóléti állam. Csakhogy a baloldal eléggé nosztalgikus, hidegháborús sablonokban gondolkodik. Ennek legjellemzőbb jegye az író esküvője. Az ünnepséget maga a Párt szervezi, sok munkáspárti és kommunista helyi vezető örvendezteti meg jelenlétével az ifjú párt. lélektelen unalmas ünnepséggé silányítják a házasságkötést. 

Solstad:Regény, 1987 című könyve az apróságok megörökítése művészetének remeke. Pici hétköznapok, kisemberek és étkezések, gondokkal küzdő kisemberek. Ez a könyv jobb, mint egy szociológiai felmérés. Minden irodalom- és történelemkedvelőnek szívből ajánljuk. A skandinavisztikusok számára pedig egyenesen kötelező. 

L'Harmattan Kiadó. 2020.Fordította Szilágyi Orsolya.