Zsille Gábor ( vál., szerk.):Az év versei 2023

 Nagyon színvonalas irodalmi antológia 2023.legkiemelkedőbb magyar lírai terméséből. Sokféle irányultság,lírafelfogás,költői beszédmód kap teret ebben a remek könyvben. Az alábbi rövid könyvajánlóban kiválasztott néhány kedvencemről írok egy-két prózai mondatot, teljesen szubjektív, mondhatnám: emocionális alapon, mégpedig a Szerzők neve szerinti ábácésorrendben,felidézve a hajdan emlékezetes Szép versek antológiasorozat gyakorlatát. 

Farkas Wellmann Éva: Szavak,ima helyett
Nagyon bonyolulttá vált mai világunkban a szerelem- és ide értem az örökkévalósághoz való kötődést is, mert az is a szerelem egyik fajtája, személyes kapcsolat az égiekkel. Nagyon sokat hajtunk, pörgünk, dolgozunk, nem marad erőnk a másikra, nem tudjuk szép, értelmes, bővített mondatokban megfogalmazni vágyainkat, kívánságainkat. Ehelyett marad a zaklatottság, a minden percben való idegesség,valami furcsa görcs, ami megbénítja a nyelvet. Nagy közdelmünkbe, sokszor véres akarásunkba telik, hogy eljusunk a békességet hozó szép szavakig. Nagyon tanulságos a vers, főként a mai húszasoknak-harmincasoknak kellene elolvasni. Hogy tudják, mire készüljenek.  

Gergely Ágnes:Hallucinációk. Éjfél körül
Ez a vers a hiányról, a veszteségről szól, arról, hogyan dolgozza fel az egyén az emberi kapcsolatok elvesztésének traumáját. Nagyon tetszik nekem, hogy olyan klasszikus, higgadt formában,rímekkel íródott a vers, látszólag ellentmonva saját címének. Beleborzongtam, mikor olvastam Gergely Ágnes versét. 

Lezsák Sándor:Azonnali versek órája
Szerintem 2023 egyik legjobb verse,egy képzeletbeli versenyen biztosan adnék neki érmet. Formailag a magyar népballadák hagyományát őrzi, tartalmában egy igencsak 21.századi problémát jelenít meg. Mennek a magyar fiatalok külföldre, próbálják ott megalapozni az életüket, van, akinek sikerül, van, akinek nem- viszont az öregek itt maradnak egydül, nekik a webkamera vagy a mobil ( ha egyáltalán tudják használni) nem jelent igazi kapcsolattartást. A cím a költő politikai tevékenységére utal. Egyszerű néni keresi fel irodájában a képviselőt, aki hajdan tanár volt, és volt ott egy azóta felnőtt gyermek, aki nagyon tisztelte a Tanárbácsit. Most külföldön él. Ez a " vershelyzet". Többet nem akarok írni erről a csodálatos költeményről, nem akarok senkit megfosztani az élménytől.  
Ez az a vers, hogy három napig semmit nem akarsz utána olvasni. Nincs értelme. 

Miklya Zsolt: Álomfüggő
Persze, önkéntelenül adódik az első kérdés:ki is lehet ez a furcsamód feltűnő herceg? Valamilyen irodalmi analógia? Vagy csak az isten hiányát pótolni kívánó alak, valami testet öltött spiritualitás, netán a költő önmaga- pontosabban: az egyén önmagánról álomban alkotott képe? Kívánkozik a gondolat: mindannyian világot szeretettel uraló hercegek szeretnénk lenni. Ám ez csak keveseknek adatik meg. Azért érzem magamhoz közel állónak Miklya Zsolt versét, mert én már álmodtam hasonlókat, valamikor úgy harmincas éveim elején. Meg akartam írni, versbe, formálni, nekem nem ment. Miklya Zsoltnak igen. 

Rónai Balázs Zoltán:Egy szép eperfáról
Régebben ezt hívták historizáló stílusnak. Rónai a 21.században Balassi stílusában írta versét. Rengeteg a poén, körülbelül harmincszor, ha nem többször, olvastam el a művet, egyszerűen lehetetlen röhögés nélkül megállni a "kukac-boszorkán"-t. Aztán, amikor már jól kimulattam magam, elgondolkodtam azon: miért ennyire ritka a kortárs magyar költészetben a humor? Elvégre a nevetés még ősibb érzés, mint a letargia, depresszió- igen, meggyőződésem, hogy az emberiség előbb gondolkodott pozitívan, aztán nevelték bele a félelmet, haragot és gyűlöletet. Civilizácós betegség ez, amit szerintem már soha nem fogunk kinőni. Írjon még ilyen humoros, nevettető verseket, kedves Rónai Balázs Zoltán. Csúnya a világ, szükség van humorra. 

Kiváló köetet állított össze Zsille Gábor. Hossz-és keresztmetszete ez a jelenlegi magyar irodalomnak. Ajánljuk mindenkinek, aki szeretne együtt lélegezni korunk gyönyörű irodalmával. 

Magyar Napló, Budapest, 2023.