Boros Tamás-Filippov Gábor:Magyarország 2030.Jövőkép a magyaroknak

Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnék ismerni a jövőt. 
Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében olyan kötet került a könyvpiacra, melyből komplex- átfogó képet kaphatunk várható jövőnkről. Az, ami a 2020-2030.közötti években történik, sorsdöntő lehet Magyarország, Európa és az egész világ sorsa szempontjából. Érdemes tehát elolvasni a Magyarország 2030 című könyvet azoknak is, akik úgy vélték, eddig idegen tőlük a futurológia. A szöveg abszolút politikamentes, nem valamelyik párt vagy mögöttük álló értelmiségi csoport véleményét visszhangozza, a szó legnemesebb értelmében önálló, intellektuális munka. 

Milyen is lesz a magyarok jövője-illetve hát, jelene- 2030-ban? Azok az értékbeli preferenciák, melyek a 2020-as év magyarságát jellemzik, megmaradnak. Individualizmus, a szabályok laza betartása, szegénység az egyik oldalon- ugyanakkor digitalizáció, követő innováció a másikon. Három fő településtípusunk lesz: Budapest, a megyei jogú városok illetve a csökkenő lakosságszámú kisvárosok és községek ( recenzens megjegyzi:szerintem nem lehet a községeket egy kalap alá venni, vannak igencsak jól fejlődő kistelepülések Magyarországon. Ezen a kategórián belül tehát én további alkategóriákat állítanék fel). 
Magyarország az EU tagja marad, Szerzők szerint ennek reális alternatívája nincs. Au EU számtalan válsággal kell, hogy megküzdjön ( és a könyv megjelenése idején még nem robbant ki az orosz-ukrán háború). Ezeket a válságokat fokozatosan, de meg fogja oldani. 
Magyarország külpolitikáját az alábbi hatalmak fogják meghatározni:
- EU
- Oroszország
-USA
- Kína
- Törökország
Mivel az USA és Kína között élesedik a verseny, hazánknak majd állást kell foglalnia kettejük között, valahová le kell tenni a biztosítákot. Az USA-ban Szerzők szerint 2020-2029.között demokrata irányítás lesz ( ez eddig bejött). 
Belső életünket illetően:mindenképpen fejlesztenünk kell közösségi életünket, növelni kell a civil szféra szerepét az élet minden területén ( recenzens:azért definiálni kellene, mit is jelent az a " minden"). Magyarországon is, mint a világ összes többi országában, a 20.század közepén felbomlottak a hagyományos családi struktúrák (recenzens: nem magától...), helyébe nem kerültek más közösségi formák. A nemzetfogalom is átformálódott:nyelvi nemzet lettünk a 21.század elejére, a lakosság nagy része szemében a magyar nemzethez tartozás kritériuma a magyar nyelv tudása. 
Mindenképpen változtatnuk kell környezetvédelemhz való hozzállásunkon. Tudomásul kell vennünk, hogy a környezetvédelem nem partikuláris tényező, hanem a 21.század egyik meghatározó problémája. Magyarország nem okolható a globális felmelegedésért, viszont tehet azért- Szerzők szerint- hogy hasson az uniós országok környezetvédelmi politikájára, rávegye őket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. ( Recenzens ezzel azért vitatkozna). 

A Magyarország 2030 a magyar jövőkutatás eddigi legjobb tudományos teljesítménye. Természetesen minden állításával lehet vitázni, hiszen rendkívül bizonytalan tudományterületről van szó.Szívből ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akiket érdekel a magyarság múltja, jövője- és természetesen a jelene. 

Osiris Könyvkiadó-Egyensúly Intézet, Budapest,2020

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása