G.J.Meyer:A Tudorok

 A 16.század a világtörténelem egyik legérdekesebb, legizgalmasabb, legtöbb változást hozó időszaka. Anglia történelme ebben az időszakban különösen viharos volt. G.J. Myer kitűnő könyve ebbe a lenyűgözően izgalmas korba vezet el bennünket. 
Bevezetésképpen megismerkedünk a Rózsák Háborújának és egyben Anglia középkori történelmének is végetvető Bosworth-i csata történetével. Ami ismeretlen lehet a magyar Olvasó számára, az...abból rengeteg van. Nincs benne a magyar történettudományban Tudor Henrik Bretagne-i kapcsolatrendszere, ekkori társadalmi bázisa, jómagam még soha nem hallottam a Man-szigetet uraló Stanley-klán szerepéről ( illetve a Tudorokkal való rokonságukról). Hadtörténészek számára érdekes lehet Richard utolsó rohama- hogy aztán legenda az, hogy francia pikások a földbe szúrt fegyvernyelekkel védték Henriket, az már más kérdés. 
Nagyon sokat megtudunk VII.Henrikről,a dinasztia első királyáról, bár Meyer szívesebben beszél az uralkodó egyéniségéről, mint a művéről. Érdekes, milyen sok az európai történelemben az apa-fiú jellemellentét: esetünkben VII.Henrik a visszafogott, az életet kevésbé élvező, fia viszont ennek gyökeres ellentéte: csak a reggeli mise közben hajlandó államügyekkel foglalkozni( nem lehetett éppen vakbuzgó hívő).

A Tudorok családjának leginkább megosztó, legtöbb történészvitát kiváltó alakja VIII.Henrik. Meyer erős elfogultságról téve tanúbizonyságot, véges végig kárhoztatja, hatáskörét folyamatosan túllépő koronás diktátornak állítja be Henriket. Az alap:Henrik csak azért szakadt el Rómától, hogy feleségül vehesse Boleyn Annát, illetve elválhasson előző feleségétől, Aragóniai Katalintól. Az fel sem merül a Szerzőben, hogy a szakításnak lehettek 
1.hatalomtechnkai (mint a középkori invesztitúra-háborúk esetében:az uralkodó nem tolerál országa területén semmilyen más hatalmat, csak a sajátját. A pápa ezzel szemben, a katolikus egyház univerzitására hivatkozva követelte minden államban az egyház feletti főséget). 
2. dogmatikai
3. vélt vagy valós nemzeti érdekeket figyelembe vevő
okai. Az a helyzet, hogy Anglia iszonyú pénzeket fizetett ki a pápának, valahol természetes, hogy egy olyan országban, amely földrajzilag messze van Rómától, ahol nem érzik annyira a pápai állam jelenlétét, könnyen előfordulhat, hogy a helyi elit is szemet vet arra a pénzre. Azonkívül igencsak megkérdőjelezném a monasztikus rendekről szóló, szerintem túlzóan pozitív meyeri értékelést.  Meyer Henrik szempontjait , döntéseit véges-végig a hatalmi önzés és a kéjvágy vezette. Arra nem is gondol, hogy Angliában már jóval a Tudorokat megelőzően akadtak olyan erők, melyek el kívánták szakítani a szigetországot Rómától. Szerzőnk tehát katolikus szempontból láttatja a történetet. Az "anglikán egyház" kifejezést például Henrik korának tárgyalásakor egyszer sem használja.
Ez kétségtelenül hiba. Ugyanakkor joggal bírálja Henrik türelmetlenségét, a törvények saját érdekeknek megfelelő folyamatos átírását, az egyháziakkal, különösen a szerzetesekkel szemben alkalmazott, középkori ésszel is felfoghatatlan brutalitást. Az sem írható Henrik javára, ahogy Aragóniai Katalinnal szemben viselkedett. Hogy aztán érvényes volt-e a házasság, azt szakértő jogtörténészeknek kellene eldönteniük. Henrik egy idő után teljesen elvesztette önkontrollját. Mihelyst feleségül vette Boleyn Annát, máris szeretőt talált Seymour Johanna személyében. 
Meyer tisztességéről tanúskodik, hogy Véres Máriának sem nézi el azt, amit Henriknek.Valahogy az európai népek koraújkori történelme nagyon véeresen indult. Igaz ez a német területekre, Magyarországra, Franciaországra, nemkülönben Itáliára. Ebben a vérontásban Anglia is megtalálta a maga helyét, sajnos. A Tudorok krónikája lázadások, királypártiak és árulók, katolikusok és reformerek és istentagadók véres harcának története. 
Kinek ajánljuk ezt a könyvet? Természetesen mindenkinek, azt azért javasolnám, hogy aki kezdő ebben a korszakban, ne ezzel a művel, inkább valami rövidebb összefoglalással kezdje. Egyetemi hallgatók, tanárok érdeklődésére tarthat számot leginkább ez a könyv. 

I.P.C. Könyvek Kft,Budapest,2019.Fordította Szántai Zsolt.