Marcus Rosenlund:Az időjárás és a történelem

 Marcus Rosenlund Topelius-díjas tudományos újságíró Az időjárás és a történelem című könyvében esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogyan befolyásolták és befolysáolják mind a mai napig a történelemi események alakulását az időjárás eseményei. Úgy is fogalmazhatnánk, történeti meteorológia, népszerű formában. Az alábbi könyvajánlóban néhány fejezet kapcsán közlünk afféle ( recenzens meglátásait is magában foglaló) spoilert,kiemelve, hogy minden mondata fontos és érdekes lehet ennek a nagyszerű könyvnek. 

Az első fejezet a viharok és tenger hatalmáról szól. 1362-ben, a virágzó középkor időszakának végén, óriási északnyugati vihar söpört végig az Atlanti-óceán észak-európai részén. Angliában és Írországban falvakat tett a földdel egyenlővé, több százezer fából álló erdőségeket rombolt földig. Egyes kutatók szerint a halálos áldozatok száma a háromszázezret is elérheti, amely- Európa akkori népsűrűségét figyelembe véve- hatalmas nagy szám. A viharnak teljes mértékben áldozatul esett Rungholt, a Schleswig-holsteinben fekvő kikötőváros is, amelyet a tenger teljesen elárasztott. Az egész város víz alá került. A legenda szerint heves viharban a templom harangjai konganak, ezzel figyelmeztetve az élőket a tenger hatalmára. 
Igen ám, de a tenger nemcsak pusztít, épít is. Valahol, kicsit messzebb, de azért bőven Európa földjén, pontosan az 1362-es viharnak köszönhetően szilárdul meg a egy telelpülés, egy mára virágzó nagyvárossá lett település helyzete. Vajon melyik városról lehet szó? Kitalálják?

A második fejezet a folytonsságról szól. Az ember sokat megőrzött mindabból, amit állati ősei hagytak rá. Például sok középkori zarándokút, vagy éppen kereskedelmi útvonal majdhogynem egyezik a korábban a dinoszauruszok által használt ösvényekkel, utakkal. És az utak időben sem mindig válnak el egymástól. A homo sapiens sapiens minden egyes egyede genetikailag 2-3 %-ban a neandervölgyiek állományát hordozza. A homo sapiens Afrikából vándorolt szét a világ minden pontjára, például a mai Eritrea partjairól indult el az a népesség, mely végül Indiában, majd egy részük továbbvándorolva Ausztráliában kötött ki. Rosenlund felteszi a kérdést, vajon Európába érve a homo sapiens milyen formában élt együtt a neandervölgyiekkel- ezt a kérdést már William Golding óta sokan feltették. Golding: Az Utódok című regényében a két embertípus keményen megküzd egymással. Újabb régészeti eredmények szerint ez nem így volt, akadt opciója a békés egymás mellett élésnek is- máskülönben hogyan lenne a mai ember génállománya 2-3 %-ban a neandervölgyiével azonos? Mindenesetre annyit tudunk, hogy a homo sapiens minden egyes el-vagy továbbvándorlásában nagy szerepet játszott az időjárás. 

Igaz-e az, hogy a Föld bolygón minden 1500 évben következik be jelentős éghajlatváltozás? Egyes tudósok szerint igen, mások szerint nem. Mik azok a Bond-események? Roselund végigveszi az emberiség összes fontosabb Bond-eseményét. 8200 évvel ezelőttre teszi a földművelést megindító időjárásváltozások kezdetét. Szerző szerint a dolog úgy indult, hogy nagy mennyiségű édesvíz ömlött az Atlanti-óceánba, ez 1-3- méterrel megemelte a tengerszintet, és természetesen melegebb ,de nedvesebb időt eredményezett. A Közel-Keleten, a földművelés bölcsőjének is nevezett területen minden adott volt ahhoz, hogy öntözzenek. És minden adott volt a városok kialakulásához. Rosenlund- több amerikai tudóssal egyetértésben- nemcsak pozitív fejleményt lát a városok kialakulásában. A városlakó ember kapcsolata a természettel meggyengül. A városlakó tápláléka egyszerűbb, szegényesebb, mint a vadászó-gyűjtögetőé. És a városokkal együtt új uralmi formák is megjelennek a emberiség történetében, távolról sem a demokrácia jegyében. 

Kinek ajánljuk Marcus Rosenlund:Az időjárás és a történelem című könyvét? Hát, mindenkinek, aki szereti a történelmet. De különösen felhívjuk azoknak a figyelmét erre a jelentős műre, akik éppen elsőévesek valamely egyetem történelem szakán. A történelem segédtudományai tantárgyhoz ez a könyv nagyszerűen illeszkedik. Persze, ez csak egy ötlet. Aki szereti a történelmet, biztosan örömet fog találni ebben a remek, irodalmi stílusú könyvben. 

Cser Kiadó, Budapest, 2021.Fordította Patat Bence.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása