Medved Gábor:Történetek a világ hídjairól

 Hidakat építeni a legnehezebb. Ha belegondolunk, a híd az ember által leginkább igénybe vett építészeti alkotás. Medved Gábor könyvéből megismerhetjük a hídépítés történetét, s mintegy saját élményként élhetjük át a világ nagy hídjain való barangolást. Nem puszta infirmációtömeg, hanem a téma szeretetétől átitatott kalauz:ez Medved Gábor alkotása, a Történetek a világ hídjairól. 

Megismerkedhetünk a természet csodáival, azokkal a kidőlt eukaliptusztözsekkel, több száz millió éves sziklaivekkel, melyek mind a mai napig alapul szolgálnak a hidak tervezői számára ( csak Utah államban több tucat, akár nyolcvan méteres támaszközű természetes sziklahíd található). Megtudhatjuk, hogyan készítette az ember az első függőhidakat a Déli-Himalájában illetve a dél-amerikai Andokban. Látjuk a japán Gassho híd nevű, különleges építményt. Ellátogatunk az ókori Egyiptomba, ahol már Imhotep, Dzsószer fáraó legendás építésze iején alkalmazták a kő kiváltógerendákat. Medved Gábor szerint a modern hídépítés alapja a boltív. A valódi ívek ősei pedig az álívek játszották. Minden építésznek és fizikusnak kimondottan ajánlom a 21.oldalon található 2.8 ábrát, ahol is Szerző összehasonlítja az álívre és boltívre ható különböző irányú erőket. Érdekes megfigyelni, miért a boltív a teherbíróképesebb...
Olvashatunk ókori hadihidajról (pl. a Kr.e.492-ben a perzsák által a Hellészpontoszon emelt csodálatos építményről, amit azonban tönkretett a vihar. Képen láthatjuk a világ állítólagosan legrégibb lánchídját, amely Kína Yunnan tartományában található. Megismerjük az ókori Róma nevezetes hídjait ( a nagy birodalom mintegy 150 000 km közúti hálózatot foglalt magában, természetesen ekkora nagyságrendnál már szükség van hidakra). Látjuk a Traianus császárról elnevezett hidat, mely az Al-Dunán való átkelést könnyítette. Csodálatos- persze, többször felújított- állapotban a Rómában látható Pons Aelius. 
Talán ritkán gondolunk bele, hogy a középkori nagy székesegyházak kupolái voltaképpen hidak. Az Hagia Szofija székesegyház, későbbi mecset kupolája 56 méter magas. Ugyanazzal a szakértelmmel kellett megépíteni, mint a hidakat. De nem " kispályás" játékosok voltak a firenzei Ponte Vecchio építészei sem ( valószínűleg Taddeo Gattai vezette az építkezést). 
Magyarországon Széchenyi előtt nem épültek hidak? Dehogynem!1753.1757.között Oracsek Ignác készítette el a Kőszentes hidat Vác közelében. A hortobágyi Kilenclyukú híd pedig a 19.század elején készült el, Povolny Ferenc tervei alapján. A 18.század végén készült el a fogarasi Olt-híd. 1804-1815 között Torda mellett 47,9 méter támaszközű fa ívhíd épült. 
Aztán, a 19.századi ipari forradalom, a vasúti közlekedés fejlődése nyomán megkezdődött a hídépítés aranykora. Voltak itt fából készült vasúti hidak, kavartvasból  készült, folyókon átívelő hidak, lánchidak. A huszadik század aztán, az új építőanyagoknak, a ménöki fantázia csúcsteljesítményeinek köszönhetően már 712 méteres támaszközzel rendelkező függőhidak épültek- hol máshol, mint a sokáig technológiai fellegvárként csodált Japánban. Majd épültek- már a középkorban is- mozgatható hidak, felüljárók. A hídéptéseket pedig katasztrófák kísérték, sokszor a mérnöki fantázia nem vette figyelembe a Természet realitásait. Úgyhogy szomorú történetek is olvashatók ebben a könyvben. 

Kiknek ajánljuk elsősorban Medved Gábor:Történetek a világ hídjairól című könyvét? Ajánljuk mindenekelőtt építészhallgatóknak, aztán mindenkinek, mert a hidak csodálatos építmények, mindannyian közlekedünk rajtuk, sokszor bele sem gondolunk, hány ember megfeszített munkájára volt szükség, hogy az az építmény elkészüljön. 

TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.Szakkönyvkiadó Üzletága, 2001.