Kelemen János:George Edward Moore

 George Edward Moore a huszadik századi brit filozófia egyik legnagyobb alakja. Hazánkban talán ismertsége- Bertrand Russell-lel összehasonlítva- nem olyan erős, viszont Russell és Moore kölcsönösen tisztelték egymást, be-be járogattak egymás egyetemi előadásaira. Kelemen János könyve röviden ismerteti Moore pályáját ( nem volt könnyű útja, amikor Cambridge-be érkezett, mindössze egyetlenegy filozófiai professzorátus létezett az egész egyetemen. Moore kedvéért kreálták a másikat). Moore gondolatrendszerének megértéséhez tudnunk kell, hogy elvetette a vallást. Ugyanakkor materialistának sem nevezhetjük. Legjobb, ha egyszerűen azt mondjuk rá:Moore gondolatrendszere. Azt sem árt tudnunk róla, hogy tagja volt az úgynevezett Bloomsberry Kör nevű értelmiségi csoportosulásnak, mely többek között a kitűnő íróval, Virginia Wolffal is büszkélkedhetett.
Moore nem azért lett filozófus- derül ki Kelemen könyvéből- mert mindenáron teljes képet akart adni a körülötte lévő világról, vagy mert élet és halál kérdése izgatta stb. Moore pályaválasztásának indíttatása elsősorban az, hogy találkozott több olyan filozófussal, akik az úgynevezett szubjektív idealizmus irányzatát képviselték. Ezen gondolkodói paradigma szerint a valóság nem létezik, pusztán valamilyen eszme materiális kivetülése. Moore ezt nem volt hajlandó elfogadni- Russel sem. A neoplatonizmust Moore hazugságnak, végtelenül eröltetett világmagyarázatnak tartotta. Ehelyett olyan rendszert dolgozott ki, mely nem nélkülözi a materialista, pozitivista, empirista elemeket, de helyet ad az elvont dolgoknak, esznéknek, folyamatoknak is. Moore bizonyos jelenségeket történelmi szemlélettel szemlélt, filozófiájának bizonyos elemei viszont kívül esnek a történeti nézőpnoton. 

George Edward Moore nevét fiatalon írt, erkölcsfilozófiáról írt műve tette ismertté. Nagyon röviden, amennyire egy könyvajánló engedi, néhány dolgot, melyet a monográfus Kelemen János is fontosnak tartott kiemelni, megemlítek. A többi a kutató filozófus dolga.
Moore szerint az erkölcsfilozófia voltaéppen metaerkölcs-filozófia. Az erkölcsfilozófus, ha arra törekszik, hogy adott társadalmak, ismert kultúrák erkölcsi viszonyait meghatározza, netán elemezze, könnyen rátéved a történelem, a szociológia és pszichológia területére, márpedig- Moore szerint- az erkölcsfilozófia nem lehet interdiszciplináris tudomány. A filozófusnak, ha erkölccsel kíván foglalkozni, az alábbi kérdést, kérdéseket kell megválaszolni:
- Mi az erkölcs? Az erkölcs az egy " dolog"? Szellemi létező? És mit jelent az az erkölcs vonatkozásában, hogy létezik? Megalkotott vagy öröktől fogva való, immanens? És ha valaki megalkotta, milyen alapon, milyen jogcímen tette ezt.
- Az erkölcsfilozófia korábban arra törekedett, hogy meghatározza az " abszolút jó" fogalmát, hgy aztán ehhez viszonyítson mindenféle erkölcsöt, akár elméleti problémával, akár a hétköznapi életben található gondokkal szembesül. De vajon tényleg létezik abszolút jó? Egyáltalán: megválaszolható ez a kérdés? Van olyan ember ezen a bolygón, aki erre a kérdésre száz százalékban biztos választ tud adni? Moore nem relativizálni akarja a társadalmi erkölcsöt, pusztán arra bíztat bennünket, gondoljukn úgy az erkölcsre, mint konstrukcióra. Hogy aztán ki konstruál, mit és hogyan, az már részletkérdés. 
Recenzens hozzátenné ,hogy a magyar filozófia gondolkodás még mindig azonosként kezeli az erkölcsöt és az etikát. véleményem szerint az etika szűkebb szubsztancia, mint az erkölcs. Egy szakmának etikai kódexe, nem pedig erkölcsi kódexe van. Ha valaki jót tesz valakivel, azt mondjuk: etikusan viseékedett, nem pedig azt, hogy erkölcsösen viselkedett. Az erkölcs, az valami nagyobb, mint az etika,az valami össz-emberi, össz-társadalmi. Az etika voltaképpen szabályrendszer- legalábbis a magyar nyelvben. Az erkölcsfilozófia tehát ezen a néven önálló tudományág. 

Kelemen János értő, ügyes könyvet írt a modern filozófia egyik nagy alakjáról. Ajánljuk minenkinek, aki tanít vagy tanul filozófiát, vagy bármilyen módon foglalkozik a nagy kérdésekkel.. Sajnos, ma már csak nagyobb könyvtárakban illetve antikváriumokban elérhető. 

Kossuth Könyvkiadó,1984.