Keith Suter:50 fontos kérdés a világról

 Az ausztrál újságíró, Keith Suter, könyve afféle bevezetés a színfalak mögé:hogyan alakultak ki, s miként alakulnak azok a folyamatok, melyek jelenlegi világunkat meghatározzák. Az 50 fontos kérdés a világról egyaránts szól érdeklődő és nyitott fiataloknak és tapasztalt, sokszor a mindentudás pózába helyezkedő felnőtteknek. Meglepetések várják azokat az Olvasókat, akik úgy vélik, hogy minden tudnak a világról. E könyvajánlóban nem spoilert közlök, inkább hozzászólnék, reflektálnék az egyes kérdésekre, talán így sokkal jobban rá tudunk fókuszálni a könyv tartalmára, és gondolkodunk, nyitott szemmel nézzük a világot. 

1. Az első kérdés úgy hangzik, hány ország van a világon és létrejöhetnek-e újabb országok?Suter nagyon szépen ismerteti a 17.században kialakult vesztfáliai rendszert, a nemzetállamok 19.századi kialakulását, annyiban azért ellentmondanék neki, hogy véleményem szerint ez a folyamat-az államok kialakulása- a mai napig nem zárult le, a világ országainak többsége nemzetállam, de már a szó modern értelmében. Ezek az államok igyekeznek helytállni a globális versenyben. Véleményem szerint a 21.században már nem az a kérdés, hogy milyen jellegűek lesznek az államok, hanem az, hogy kell-e a társadalmaknak állam. Az Észak- és Nyugat-Európában található országok polgárai már meg tudják fizetni a magánszolgáltatókat is, egy középosztálybeli német vagy francia vagy norvég, de sorolhatnám még, az egész életét leélheti úgy, hogy nem vesz igénybe állami szolgáltatást. Ekkor viszont a polgár felteszi a kérdést, hogy ugyan, minek is fizet ő adót az államnak....Az államok szerepének újragondolása, újrameghatározása a 21.század értelmiségének egyik fő feladata. 
2. Olyan kérdés is akad a könyvben: kitörhet-e a harmadik világháború? Tudni kell, hogy Keith Suter remek könyve még az orosz-ukrán konfliktus kitörése előtt jelent meg, azóta kissé átértékelődtek a viszonyok. Jómagam azt remélem, lesz annyi bölcsesség a világ politikusaiban, hogy erős pozíció fennállása esetén is önmérsékletet tanúsítanak. 
3. A 17-18. kérdés az ENSZ-re vonatkozik. Azt gondolom, az ENSZ szerepét újra kell gondolni, meg kell erősíteni. Egy ekkora nemzetközi szervezetet, melyet a történelem az emberiségnek adott, nem lenne szabad csak úgy veszni hagyni. Az ENSZ nagyon fontos szervezet, s nemcsak azért, mert a különböző segélykoncertek bevételét ő osztja szét, hanem azért is, mert kevés olyan szervezet van a világon, mely szinte valamennyi országot tömöríti. Komolyabban kellene venni, a tagdíjfizetéssel elmaradott államoknak pedig be kellene pótolni a lemaradást.
4. Nagyon érdekes az 5. kérdés. Az emberi természet alapvetően harcias lenne? Hát, ezen már sokan és sokat gondolkodtak.Pszichológus, szociológusok, társadalomtudósok, teológusok, történészek terepe ez. Az emberiség történetében mindig is voltak háborúk. Ezek azonban erőforrásokért, érdekből folytak, ez pedig nem mond semmit magáról az emberi természetről. 
Mi történik akkor- teszem fel a kérdést- ha az embereknek minden erőforrás kellő mennyiségben rendelkezésre áll? Akkor is konfliktus keletkezne? Azt gondolom, minden emberi közösségben akadnak konfliktuskeltő emberek, akik még a viszonylagos bőséget is sérelemnek élik meg. A precíz válasz tehát a kérdésre az:az emberiség egy részének természete harcias, ez azonban változtatható és rendkívül kultúrafüggő. Vannak társadalmak, ahol a konfliktuskeresés számít elfogadottnak, s vannak olyanok, ahol inkább az együttműködésre törekedő hozzáállás az elfogadottabb. 

Kiknek ajánljuk Keith Suter: 50 fontos kérdés a világról című könyvét? Ajánljuk mindenekelőtt történelem, pszichológia,politika iránt érdeklődőknek, de mindenkinek, aki szeretne többet tudni a világról, belátni kicsit a történések kulisszái mögé. Suter könyvének stílusa közérthető, nem igényel különösebb szakmai képzettséget. 

HVG Kiadó, Budapest,2007. Fordította: Podonyi Veronika