Könyvekről mindenkinek

A Juvenilia VII. a Debreceni Bölcsész Diákkörösök antológiája. 2017-ben jelent meg, Dobi Edit szerkesztésében. A könyv műfaja tehát: tanulmánykötet. Nagyon örvendetes, hogy a debreceni bölcsészhallgatók érdeklődése ennyire széles. Olvashatunk ebben a könyvben az egyetemi hallgatók munkavállalásáról, Immanuel Kant politikai filozófiájáról, Kazinczy Ferenc levelezéséről, az oktatásban használható videojátékokról, az operettről, Günter Grassról, a korai iskolaelhagyókról. A kötet reprezentatív módon példázza, hogy a DE hallgatóinak tudományos érdeklődése igencsak széles. Sajnos, aztán ez az érdeklődés eléggé beszűkül. A magyar tudományos kutatás pályázati rendszer által működik, s hogy mire adnak pénzt, azt a mindenkori tudománypolitika dönti el. Jó lenne, ha megtartanák wezt a szellemi nyitottságot, nem kényszerítenék arra az tudományos kutatás iránt érdeklődő hallgatókat, hogy érdeklődési területüktől teljesen eltérő témákra " álljanak rá", pusztán azért, mert csak arra va

Pedig mi mindent megtettünk... Amint az Szuhay Péter könyvéből kiderül, még azt a kockázatos lépést is meghúzta a kétegyházi önkormányzat, hogy cigány pedellusokat alkalmazott a helyi iskolában ( pedagógiai asszisztens munkakörben), csakhogy ezen munkaerők nem váltak be, egy részük önként lelépett, más részüket el kellett küldeni. És ezzel a röpke ténnyel válik világossá, miért nem lesz itt soha Cigányország: az érintettek nem akarnak beilleszkedni, a magyar többség pedig intoleránssá vált, pontosabban: eleve gyanakvóvá. Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Ki kezdte a csatát? Azt gondolom, Szuhay Péter témaválasztása már jelzi, mit is gondol erről az író.Annak ellenére igaz ez, hogy Szuhay messze nagyobb látkörűnek bizonyul, mint az ezredforduló jelszó-skandáló liberálisai. Jó könyv ez, bár nem nagyon szeretünk olvasni a cigányokról- talán azért, mert rossz a lelkiismeret. Nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy nem tettünk meg mindent az integráció érdekében. Sokan, fől

Ez a könyv akkor jelent meg először, amikor e recenzió írója egyetemista volt. Eco könyve volt a tudományos bestseller. Tanáraink folyton ajánlgatták nekünk ezt a könyvet- legalábbis volt köztük, aki ajánlgatta- mi meg nem olvastuk el. Merthogy vagyunk mi olyan okosok és bölcsek, hogy Umberto Eco nélkül is tudjunk szakdolgozatot írni. Miért ne tudnánk ,hogyan kell bibliográfiát készíteni, vagy különválasztani a releváns szakirodalmat az irrelevánstól? És megírtuk a szakdolgozatunkat, megvédtük, államvizsgáztunk,átvettük a diplomát, és gondolkoztunk sokat az egészen...Mire volt jó az egész? Ma már, több, mint húsz év elteltével, azt gondolom, csak el kellett volna olvasni  Umberto Eco könyvét. Nem azért, mert ebből kompletten megtanul szakdogát írni még a hülye is, hanem azért, mert néhány jó ötletet biztosan adhatott volna A Rózsa neve szerzője. A bölcsességek morzsáiból aztán összeállt volna egy szeletke kenyér. Az is több, mint a semmi. A Hogyan írjunk szakdolgozatot? című könyv

Rácz Lajos könyvének alcíme: Tanulmányok a magyar politikai gondolkodás és kormányzás történetéből. Talán kétely ébredhet fel az Olvasóban: hogyan lehet ekkora témát átfogni? Képes-e egyetlen kutató egy több, mint ezeréves állam kormányzati rendszerét átfogóan elemezni, nemzetközi összehasonlításban elhelyezni? Rácz Lajos nem erre vállalkozik, hanem kiemeli a végtelen adathalmazból a lényeget. Olyan elemeket villant fel könyvében, melyek hozzájárulnak az magyar történelem egészének megértéséhez. Itt van például a magyar korona története. Erről külön könyvtár született, ezt Szerző megfelelően át is tekinti, mégis, egy mozzanatra külön felhívja a figyelmet: Magyarországon csak az 1300-as évekre alakul ki a korona, mint önálló személyiség. Az Árpád-ház idejében tehát még nincs Szent Korona-kultusz, az csak később válik a magyar közgondolkodás részévé. Egy másik példa: a magyar történelemkönyvek egybemossák a három nagy 18. századi Habburg uralkodót: III. Károlyt, Mária Teréziát és II .Jó

Amerika történelméről írni hálátlan dolog. Rengeteg a dokumentum, a feldolgozás, az emberek pedig mindig érzelmekkel közelítenek a témához. Mégis megpróbálom: könyvet írok Amerika történelméről.  Részleteket pedig ezen blogon teszek közzé. A könyv saját kiadásban fog megjelenni, vélhetően 2017 végén.